Hírek

 

 Tornai_J__zsef.jpg

 

Elhunyt Tornai József

 

2020. január 31-én, életének 93. évében elhunyt Tornai József, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas író, költő, műfordító.

 

Tornai József 1927. október 9-én született Dunaharasztiban. Középiskolai tanulmányait Budán végezte, itt kötött barátságot Juhász Ferenccel, tanárai közé tartozott Gyergyai Albert is. 1948 után – egyéni világnézete miatt, melyre hatással volt Kant, Spinoza, Spencer, a brahmanizmus és a buddhizmus – nehezen talált állást. Előbb a sertésvágóhídon volt segédmunkás, majd a Csepel Vas- és Fémművekben betanított munkás, később a Csepel Autógyár diszpécsere. Közben 1955-ben publikálta első verseit az Új Hangban és a Magyar Csillagban, majd 1959-ben megjelent első önálló verseskönyve Paradicsommadár címmel. 1961–1976 között szabadfoglalkozású író, 1976–1987 között a Kortárs munkatársa. 1989–2001 között az Írószövetség elnökségi tagja, majd 1992-től 1995-ig elnöke. Az 1970-es évektől folyamatosan jelentek meg verses- és esszékötetei, valamint műfordításai, egészen a legutóbbi évekig. 1984-ben adták ki egyik legolvasottabb művét, a Vadmeggy című vallomásos esszéket szerelemről, házasságról. Csillaganyám, csillagapám címmel kiadott összegyűjtött verseinek 2011-ben megjelent negyedik kötete után minden évben újabb kötettel lepte meg olvasóit. 2012-ben A semmi ellen, 2013-ban az Éjfél, 2014-ben a Hirdetve törvényt, 2015-ben a Vízesések robaja, 2016-ban a Világtojásban, 2017-ben az Ó, kettős ember, 2018-ban a Sár lesz a gyémánt, 2019-ben pedig a Magyarul virágzó fa című könyve látott napvilágot. Ez utóbbi kapcsán írta róla Alföldy Jenő: „Kilencvenkettedik évére Tornai, tűnődve a mulandóságon, a megélt múltban talál fogódzót. Mindaz, amit »teljes életet« élő emberként megtapasztalt, megismert és tudatosított, életművében szellemi és lelki, kozmológiai és természeti, vallás- és művelődéstörténeti vonatkozásokban gazdagon állt össze költői világképpé. Racionális igényessége, fejlett kritikai érzéke és költői intuíciója révén lett a nagy kérdésekkel szembenéző alkotó. Életművében a lényeges elemek körforgásszerűen térnek vissza. A »magyarul virágzó fa« a vele szimbiózist alkotó filozófia spirálisával együtt növekszik mind magasabbra.” Tornai József 2012-től volt a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2013-ban Kossuth-díjat kapott, 2014-ben lett a nemzet művésze. 2015-ben az egyetemes és egyéni létértelmezés terén kifejtett humanista meggyőződésű költői és esszéírói munkásságáért, valamint a magyar és világirodalmi hagyományok egyesítésében kifejtett öt évtizedes pályafutása elismeréseként kapta meg a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját.

 

Temetéséről később intézkednek. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

(Magyar Írószövetség)


Főoldal

2020. február 02.
Szakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcáiMagyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Vörös István verseiMolnár Krisztina Rita verseiJenei Gyula: LátleletKarácsonyi Zsolt versei
Nagy Koppány Zsolt: A masszázsszékMagyary Ágnes: NésopolisSzakács István Péter: Az örökségBecsy András novellái
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg