Vasy Géza lett a Magyar Írószövetség elnöke
Szeptember 22-én tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Írószövetség. A 260 regisztrált küldött a nap végére megválasztotta az 56 fős választmányt, a választmány pedig saját tagjai közül Vasy Gézát választotta 3 évre a szervezet elnökévé.
Kalász Márton, a Magyar Írószövetség (MI) leköszönő elnöke nyitotta meg a szervezet tisztújító közgyűlését a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban szeptember 22-én délelőtt 10 órakor. Ezt követően Ódor László, a közgyűlésnek otthont adó gimnázium igazgatója, Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke - egyben a szövetség tagja - és Halász János, a Parlament Kulturális és Sajtóbizottságának alelnöke köszöntötte a Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlésének résztvevőit.
A megnyitó és a köszöntők után ismertették az új örökös tagok névsorát. A Magyar Írószövetség fennállásának 60. évfordulóján hozta létre az örökös tag testületét, amelynek mától tagja Rába György, költő, műfordító, Vasadi Péter, költő, Sánta Ferenc, író és Kányádi Sándor, költő. Az új örökös tagok közül csak Rába György tudta személyesen átvenni Kalász Mártontól a tagságot igazoló oklevelet.
Az ünnepélyes aktus után Kalász Márton elnök, L. Simon László titkár és Báger Gusztáv, a felügyelő bizottság elnökének beszámolóját hallgatta, majd vitatta meg a közgyűlés. Ezt követően a Magyar Írószövetség és a kortárs irodalmi intézmények helyzetéről szóló vita következett, amelynek bevezetőjeként Vasy Géza, Kiss Gy. Csaba, Szörényi László, Szentmártoni János és Csontos János mondta el gondolatait, majd a tagok hozzászólása következett.
A délután 16 óráig tartó vita során, Sebeők János javaslatára a Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése elfogadta azt az állásfoglalást, amelyben tiltakozik a Benes-dekrétumok szlovákiai újraszentesítése miatt.
A Magyar Írószövetség módosított alapszabálya értelmében a közgyűlés megválasztotta az 56 fős választmányt, amely a szavazatszámláló bizottság beszámolóját követően azonnal összeült. A választmány saját tagjai közül megválasztotta a 6 fős elnökséget, amelynek tagjai lettek: Ács Margit, Ágh István, Jókai Anna, Kalász Márton Szörényi László és Vári Fábián László. A választmány ugyancsak döntött az elnök személyéről. A titkos szavazás eredményeként a Magyar Írószövetség elnöke a következő 3 évben: Vasy Géza (65), irodalomtörténész. A titkár személyéről az első elnökségi ülésen döntenek, akkor válik el, marad-e a szervezet titkára L. Simon László. A választmányi ülésen a tagok - Jókai Anna javaslatára - közfelkiáltással a szervezet örökös tagjává választották Kalász Márton leköszönő elnököt.
[Bajnai Zsolt]
Vasy Géza (65) irodalomtörténész, kritikus, 1969 és 2007 között az ELTE BTK oktatója, a Magyar Írószövetség elnökségének tagja.
Munkássága a XX. századi magyar irodalom népi ihletésű körében bontakozott ki. Emellett a nemzedéktárs fiatal költők műveinek elemzését adta, több antológiát szerkesztett új termésükből. Monográfiát írt Sánta Ferencről, Nagy Lászlóról, Kormos Istvánról, kötetnyi tanulmányt Illyés Gyuláról, Juhász Ferencről, Csoóri Sándorról, a Kilencek költőcsoportjáról. Nagyszabású vállalkozása volt az 1945 utáni magyar irodalom alkotóit bemutató és elemző kétkötetes tanulmánygyűjteménye. Vasy Géza napjaink vezető irodalomtörténészei közé tartozik, József Attila- és Arany János-díjas, a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett kitüntetettje.
Főbb művei: Sánta Ferenc (1975); Fiatal magyar költők (társszerző, szerk., 1980) Pályák és művek (1983); Csoóri Sándor: Brevárium (szerk., 1988); Galgóczi Erzsébet-emlékkönyv (szerk., 1993); Nagy László-tanulmányok (1994); Sors és irodalom (1995); Nagy László (1995); Irodalmi fogalmak kisszótára (Bárdos Lászlóval, Szabó B. Istvánnal, 1996); Korok, stílusok, irányzatok az európai irodalomban (1997); Illyés Gyula évszázada (1998); Az 1945 utáni magyar irodalom alkotói I–II. (1998–2000); Nagy László (életrajz, 1999); A nemzet rebellise (írások Csoóri Sándorról, 2000); Tárgyiasság és látomás (2000); A Kilencek (2002); Kormos István (2002); Illyés Gyula (2002); Költői világok (2003); Századvégtől ezredvégig (2003); Szarvas-ének (2003); „Hol zsarnokság van”. Az ötvenes évek és a magyar irodalom (2005); Későmodern prózaírók (2007), Tíz kortárs költő (2007); Klasszikusok és kortársak (válogatott tanulmányok, 2007)
