A 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét kínálata a megnyitó napján
a kolozsvári Bánffy-palotában 2026. június 25-én. MTI/Kiss Gábor
Elkezdődött a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A jó könyv mindig a szabadságról szól, elsősorban a képzelet szabadságáról, de a véleménynyilvánítás szabadságáról is – mutatott rá Markó Béla költő csütörtökön a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
A Bánffy-palota udvarán tartott nyitóünnepségen Markó Béla az 1950-es évekbeli Szeresd a könyvet nevű mozgalomról beszélt, és az ennek keretében elismerésként átadott jelvényről, melyre gyerekkorában mindig vágyott. Végül mégsem ezért olvasott, hanem a könyvekben fellelhető világ megismeréséért – mondta.
A kommunista diktatúrára emlékeztetve rámutatott, hogy bár a hatalmon lévők azt mondják, szeretik a könyvet, valójában rettegnek tőle. „Már pedig amitől rettegnek a hatalmasok, azt meg kell becsülni, annak ereje van, attól mi is erősebbek leszünk" – fogalmazott.
Emlékeztetett a cenzúrára is, rámutatva:
éppen a tiltásból derült ki, hogy érdemes írni, könyvet megjelentetni. Felidézte, hogy a hatalom rettegett minden könyvtől, amiben nem azt írták, amit ők mondtak, és az olyan erdélyi magyar íróktól, költőktől, mint Kós Károly, Bánffy Miklós vagy Dsida Jenő.
Markó Béla költő beszédet mond a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján
a kolozsvári Bánffy-palotában 2026. június 25-én. MTI/Kiss Gábor
Markó Béla az 1990-es marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetésre is emlékeztetett, hangsúlyozva: a jó könyv mindig a szabadságról szól, elsősorban a képzelet szabadságáról, de a véleménymondás szabadságáról is. Az igazi értelmiség dolga pedig nem az egyetértés a hatalommal, hanem az ellenkezés, ha hazugságot tapasztal maga körül.
Kijelentette: kishitűek vagyunk, siratjuk a könyvet és a Gutenberg-galaxist, mert nem bízunk eléggé magunkban és nem bízunk a könyvben sem. Holott Erdélyben is számos könyvhét van, megtelnek a helyszínek, fogynak a könyvek – mondta.
Krasznahorkai László marosvásárhelyi látogatására is kitért, ahol dedikáláskor kiért az utcára a sor. Ha egy író aláírása ilyen fontos lehet, nincs olyan nagy baj - jegyezte meg.
Oláh Emese kolozsvári alpolgármester is a könyvek, az olvasás fontosságáról beszélt, arról, hogy rohanó világunkban a könyv lelassít és igazi kapcsolódásra hív. Arra is késztet, hogy kérdezzünk, kételkedjünk, párbeszédet folytassunk – mondta.
Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja az erdélyi város könyvhetét a kultúrák találkozási pontjaként, a magyar irodalmi, művészeti élet fontos színtereként méltatta. A könyvet menedéknek nevezte, amely lehetőséget teremt a lélek megnyugvására és az elcsendesedésre.
Tőzsér László, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke közölte: a könyvhét célja, hogy a szerző „lépjen ki a fényre" és találkozzon az olvasóval. A könyv nem csupán tárgy, hanem kapcsolat gondolat és gondolat, ember és ember között – mondta. Úgy értékelt, amíg vannak olvasók, van értelme a könyvkiadói munkának.
Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke a könyves rendezvények megszervezésének nehézségeire hívta fel a figyelmet, és elsőként a szervezőket, szerzőket köszöntötte tapsra szólítva a közönséget.
A rendezvény zárásaként a Kolozsvár Társaság átadta a Kolozsvár Büszkesége díjat, mellyel László Miklós fényképészt és Nagy Béla helytörténészt tüntették ki.
A megnyitót követően a könyvhét keretében megtekinthető kiállításokat – Páskándi Géza Képszínháza; Hitel és a Helikoni Asszonyok – is megnyitották.
A 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét az erdélyi értékekre fókuszál és Kolozsvárt helyezi a középpontba. A vasárnap záruló jubileumi könyvvásár díszvendége Bodor Ádám Kossuth-díjas író és Balla Zsófia költő lesz, akik mindketten „hazatérnek" szülővárosukba.
A nemzetközi díszvendég Karin Smirnoff, a skandináv krimi képviselője, míg a román szerzők közül Ion Mureșan kolozsvári költő lesz jelen. A meghívottak között számos magyarországi és erdélyi szerző is szerepel.
