Bologna 2017 - Interjú Hammerstein Judittal
április 3−6.
− A gyerekkönyvpiacot főként a nemzetközi trendek határozzák meg, ezért nagyon jó lehetőség a magyar kiadóknak, hogy egy ilyen nagyszabású fórumon fel tudják mérni, merre halad a szakma. Az utóbbi években rengeteget fejlődött a hazai gyerekkönyvkiadás, beleértve, hogy porondra lépett egy új, rendkívül színvonalas illusztrátorgeneráció is. A bolognai bemutatkozás több magyar gyerekkönyvnek hozott külföldi megjelenést. Idén milyen reményeket fűz a bolognai szerepléshez?
− A gyerekkönyv kivételezett szegmense a könyvkiadásnak, hiszen a szövegek illusztrálva jelennek meg. Egy újszerű, megkapó képi világ gyorsan észreveteti magát még egy olyan hatalmas eseményen is, mint a Bolognai Gyerekkönyvvásár: szerencsés esetben elég egyetlen pillantás az adott illusztrátor portfoliójára, hogy egy könyv kiadásáról megszülessen a döntés. A csak szövegalapú művek külföldi bemutatása ennél jóval nehézkesebb és hosszabb folyamat, kockázatosabb is egy-egy új szerzőt felvállalni. Idén minden eddiginél izgalmasabb, erős vizualitásra építő standunk lesz, folyamatos animációval. Így szeretnénk közvetíteni azt a pezsgést, ami a hazai gyerekkönyv-irodalomban érezhető, továbbá azt reméljük, hogy minél több magyar kiadó köt majd sikeres üzleteket Bolognában.
− Óriási a nemzetközi kortárs gyerekirodalmi felhozatal, mégis van rá példa, hogy régi könyv lesz újdonság. Ilyen Dr. Seuss Kalapos macska című könyve, amely bár 1957-ben jelent meg, hozzánk csak most jutott el; de említhetném a hazaiak közül Fodor Sándor meseregényét, a Csipikét, amelyet új illusztrációkkal ismét kiadtak. Hogy fér meg egymás mellett a régi és az új?
− A gyerekkönyvkiadás mint ágazat éppen attól sikeres, hogy összhangba tudja hozni a kulturális-művészeti logikát a kereskedelmi logikával. A régi, de jól fogyó termékeket értelemszerűen nem szorítják ki az újak, hiszen ez ellentétes volna minden gazdasági megfontolással. A régi és az új egymás mellett élése ugyanakkor kulturális értékmentés szempontjából is fontos, hiszen a közös kultúránk lényege éppen az, hogy vannak közös referenciáink – ez esetben közös szövegeink, olvasmányélményeink, hosszú generációkon át.
− A világ gazdag kultúrájú, kultúrateremtő és egyben kultúraközvetítő országként tartja számon Magyarországot. A Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet kiemelt jelentőségű tevékenysége a Publishing Hungary program, amelynek célja a magyar irodalom külföldi népszerűsítése. Mennyiben lesz más az idei bolognai részvétel, mint az eddigiek?
− Bolognában 128 m2-es standon fogadjuk a látogatókat. Tizenhárom kiadó állít ki: Berger Kiadó, Betűtészta, Cerkabella, Ceruza, Csimota, Kolibri, Könyvmolyképző, Manó Könyvek, Móra, Naphegy, Pagony – Tilos az Á, Scolar, Vivandra. A standon ugyancsak helyet kap majd a Frankfurtban nagy sikerrel kiállító BOOKR Kids. Bartos Erika, a népszerű Bogyó és Babóca könyvek szerzője is bemutatkozik könyveivel. A stand programját egy „vizuális akció” keretében képzeljük el, melyet hat jelentős magyar illusztrátor jelenléte biztosít: ők a vásár négy napja alatt illusztrációikkal folyamatosan gazdagítják a stand képét. A meghívott illusztrátorok: Horváth Ildikó, Hanga Réka, Kőszeghy Csilla, Takács Mari, Herbszt László, Nagy Norbert. Kiválasztásuk a kiadók ajánlása alapján történt.
− Egy korábbi interjúban elmondta, hogy a magyar könyvek külföldön való népszerűsítése mellett szerepet szánnak a tágabb értelemben vett magyar kultúra bemutatásának, ahogy az országimázs-építésnek is. A bolognai részvétel ezt a célt mennyiben segíti elő?
− A bolognai részvétel nem lexikális tudást közvetít majd az országról… A különleges és dinamikusan változó stand, amelyen a rendezvény teljes időtartama alatt folyik az illusztrátori alkotómunka, a kreativitást és a sokszínűséget hivatott bemutatni, ami nem csak a gyerekkönyvkiadásunkra jellemző. Egy úgynevezett büszkeségfalon pedig kiállítjuk az elmúlt években díjakat nyert köteteket.
(Kérdezett: Szepesi Dóra)