Papírhajó - Mentőöv


Nagyon más a hazai ifjúsági irodalom, mint a külföldi? Ezzel a kérdéssel indult a Kaleidoszkóp című kerekasztal-beszélgetés a Könyvfesztiválon. A diskurzust Artner Szilvia Sisso, a Magyar Narancs újságírója moderálta, akik részt vettek: Péczely Dóra (Tilos az Á), Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dr. Dian Viktória (Móra), Illés Andrea (Scolar) és Csapody Kinga (Manó Könyvek). Szepesi Dóra tudósítása a Papírhajón.

 

 P__czely_D__ra__Bal__zs_Eszter_Kinga.jpg
Péczely Dóra, Balázs Eszter Anna, Artner Szilvia Sisso,
Dr. Dian Viktória, Illés Andrea és Csapody Kinga

 

Szepesi Dóra

 

Tizenkettő plusz 

„Young Adult” az irodalomban

 

A magyar gyerekeknek ma már ugyanaz az élményanyaguk, mint a nyugat-európai vagy amerikai gyerekeknek, így rövidtávon nagyobb sikert lehet elérni külföldi művekkel, mint például egy kipróbálatlan magyar könyvvel.

     A „Young Adult” kategória is csak néhány éve jelent meg a magyar irodalomban, bár van kiadó, például a Manó Könyvek, ezen belül legfrissebben a 12+os Menő Könyvek, ahol legalább annyira fontos, hogy magyar szerzőtől is adjanak ki műveket. A külföldi könyvek átmentek már egy szűrőn, és ha jó a visszhangjuk, kevesebb rizikó van benne, viszont annál több öröm, amikor a magyar szerzővel közösen alakul egy könyv, és közvetlen visszajelzést kapnak a bemutatókon.

     A Scolarnál ifjúsági irodalom magyar írótól még nem jelent meg, de felkértek szerzőket, hogy az Idődetektívek sorozatba magyar történelmi témát nagyobb gyerekek számára kalandos formában útra indítsanak. Szépirodalomból erősebb náluk a külföldi vonal, mindenképpen kockázatmentesebb, hiszen kipróbált az olvasóközönség. Könyveik a fiatal felnőtteket is érintik, 2009-ben Janne Teller: Semmi című művével indult a hét év alatt hat kötetessé bővült sorozat.

     A Móra eleve gyermek- és ifjúsági könyvkiadó, kiemelt feladatként a kortárs, színvonalas ifjúsági könyveket közvetítik, és ez nemcsak az olvasóknak, a magyar írók szempontjából is fontos. A Tabu-sorozat elindulása óta három olyan magyar kortárs író jelentkezett a kiadónál, akik szeretnének megjelenni ebben a sorozatban. Az úgynevezett problémacentrikus ifjúsági irodalomra egyre nagyobb az igény, a kiadók egymást is bátorítják a különböző trendek követésében. Trendek jönnek-mennek, lényeges szempont, a jó írót (miként a jó fordítót) megtalálni és felépíteni.

     A Tilos az Á könyvek egyenesen erre a korosztályra alapoz, a Kolibri kiadó leginkább 8-12 éveseknek ad ki könyveket.

Ha külföldi könyveket nézegetünk, nagy területről, izgalmas művekből lehet választani, míg itthon nagyon sok író még keresi a hangot, amivel megtalálja az ifjúsághoz az utat. A külföldi könyv viszont a magyar szerzőt is alkotásra ösztönzi. Másrészt nagy a különbség a 12 éveseknek és a fiatal felnőtteknek szóló könyvek között, ez utóbbiban külföldön rengeteg kategória létezik. Rétegzettség, átgondoltság, koncepciógazdagság itthon még nagyon nincs. Különösen így van ez az úgynevezett problémákat boncolgató ifjúsági könyveknél: mi még keressük a módját, lehet-e erről beszélni, lesz-e ember, aki megfogja azt a könyvet, és el meri ismerni, hogy létező problémáról van szó, és kellene valamit kezdeni például a családon belüli alkoholizmussal, bántalmazással. Péczely Dóra azt fejtegette, hogy még mindig nem sikerült áttörni azt az előítéletet, hogy ifjúsági könyv szépirodalom nem lehet, hogy azért ne tanítsuk az iskolákban, mert nincs meg a nyelvi rétegzettsége, az összetettsége. Pedig a tapasztalatok szerint tökéletesen használhatók az oktatásban ezek a könyvek, és arra is jók, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást. Az irodalom néha találkozik olyan reakciókkal, amelyeket vagy a politika vagy a tudatlanság vagy az értetlenség generál. A botrány jót tesz a népszerűségnek, ez több kiadónak is tapasztalata már itthon is: ha a Semmit Dániában betiltották, mit szóljunk akkor mi?

     A pedagógusok sokat tudnak tenni a könyvért, ha nem is teszik kötelezővé, ajánlják: például Csobánka Zsuzsa a csepeli gimnáziumban, ahol tanít, elindította a Semmi karrierjét. A Kolibri Max című könyve az irritáló ellenszenves gyerek narrátorával izgalmas botránykönyv lehetne, a Móra kiadóként magáénak azokat a kortárs gyerekverseket, amelyek tankönyvbe kerülése közfelháborodást keltett, például Tóth Krisztina pitbullos verse is megjelent náluk.

Szépirodalom-e az ifjúsági irodalom? Ehhez a kérdéshez most is kaptunk adalékot. Sokféle hang és műtípus jelenik meg, van olyan könyv és író, akit a szépirodalom is elfogad. Ugyanakkor a lányregényeknek kifejezetten rosszat tesz, ha aktuális szlengben íródnak, ugyanis egy-két éven belül elavulnak. Pedig lányregény van, volt, lesz! A Móra sorozata negyven éve töretlenül népszerű; nincs olyan rendszerváltás, gazdasági változás, amely megingatná a lányregény szórakoztató szerepét és létjogosultságát. A saját korában népszerű lányregény ma már szinte olvashatatlan, de van ellenpélda is: érdekes módon Szabó Magda ifjúsági könyveit bármelyik kamaszlány szívesen olvassa, a hétköznapi problémákba bele tudja magát élni, azonosul a szereplőkkel, és ugyanez a helyzet a Jókai-hősökkel is. Teljesen mindegy, mikori a könyv, ha megvan hozzá a kulcs, ami nem más, mint egy kamaszlány lelke.

     Természetesen a fiúkra is gondolnak. Fontos, hogy legalább az elbeszélő fiú legyen, Kalapos Éva netes zaklatásról szóló Massza című könyvének például fiú a főszereplője. Az Underdog is ilyen. Az uniszex Örökké a tiéd pedig feminista ifjúsági regény, társadalmi utópiákról szól. Mindkét nemet foglalkoztatja, mifelé megy a társadalom, hasznos a nevelődés szempontjából is. Német nyelvterületen természetes, hogy ilyen témákról szólnak gyermek- és ifjúsági könyvek, sőt csupán egy-egy eleme a könyvnek a nálunk tabunak nevezett probléma. A tabu különben minden kultúrában mást jelent: egy skandináv kiadó tabuja egészen extrém lehet, például transzszexuális sellők, gyereket váró avatár férfiak szerepelnek benne; az olasz és görög kiadók pedig elzárkóznak a családon belüli erőszak témájától. Egyébként az ifjúsági és a felnőtt irodalom között keskeny a mezsgye: érdekes adalék, hogy az ifjúságinak nevezett irodalom 80%-át felnőttek vásárolják.

Hogyan kell egy szerzőt felépíteni? – merült fel ez a mostanában sokat hangoztatott téma is a beszélgetésen. A kiadók képviselői elmondták, fontos, hogy magunkénak érezzék a szerző minden szakmai és emberi problémáját, segítsék a szöveg felépítését. Ha a szerkesztő egy íróban meglátja, kikhez tudna jól beszélni, milyen típusú könyvhöz lenne különös érzéke, a kiadó mögé áll teljes anyagi bázisával, köré szervezi a marketinget. Megtudtuk azt is, hogy a harmadik könyv a nagy vízválasztó, azután lehet egy szerzőt sikeresnek nevezni...


Főoldal

2016. május 11.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
A Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiváljának díjazottaiSzabó Magda-kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi MúzeumbanA XVII. Pécsi Országos Színházi Találkozó Díjazottjai Június 26-án búcsúztatják Jókai Annát
Versek
Gál Ferenc verseiJász Attila verseiBanner Zoltán verseiCsillag Tamás versei
Prózák
Térey János: Árkádiában ősszelEgy értelmezés műveMindenki a napra törMolnár Vilmos prózái
Kritikák
„Üresnek kell lennie” - Szabó T. Anna TöréstesztjérőlKháron ladikjánMindent bele egy könyvbeZajló Tisza - Orcsik Roland kötetéről
Esszék, tanulmányok
Arany-recepció a kortárs költészetbenLövétei Lázár László esszéjeSzáműzöttek - Vitairat a humán szakos pedagógusokhoz„… szívébe égették a szabadságot!”
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA