Megkérdeztük




barna_dvid_egy_magyar_regny



Megkérdeztük Barna Dávidot


Igazán figyelemfelkeltő, ha egy vadonatúj kiadó ismeretlen szerző első művével debütál. A szerző és a szerkesztő mesébe illő találkozásáról olvashattunk, a könyv vonzó küllemű, címe és a borító szövege sokat ígér.

„Megengedheti-e magának Móricz Zsigmond, a nemzet nagy írója, hogy egy kis lelenccel, egy kis utcalánnyal hozzák szóba?" - hangzik el Barna Dávid regényében a hátsó borítón is olvasható kérdés, és ezzel nyilvánvalóvá válik, hogy Móricz is benne lesz a könyvben. Még hogy benne, segít ifjú kollégájának, ő viszi el a regényt a hátán - írja Szilágyi Zsófia, Móricz kutatója... Emlékszem, néhány éve érdeklődéssel olvastuk Hamar Péter Móricz Zsigmond utolsó szerelme című könyvét, amely más megvilágításba helyezte a nagy író és Csibe történetét. Azt írja az egyik kritikus, hogy „Móricz Zsigmond és a Csibe pletykaszagú sztorija ahhoz kell, hogy Barna Dávid éles fénybe állítsa családtörténetének kulcsfontosságú mozzanatait". A fogadtatás eléggé vegyes. Azt írják, bátor első regény, megragadó a történetmesélés, a szövegnek vad tüskés bája van - de azt is, hogy leginkább jellemábrázolásában botlik nagyokat - „az egész históriát nem hinném el, ha nem tudnám, valahol igaz, ez pedig hiba". Máshol meg, hogy „jólszabott könyv, elszabott álruha"... Mit gondol erről?

Nem hiszem, hogy szerzőként szerencsés volna kommentálnom a kötetről született, talán ennyit mégis hadd engedjek meg magamnak, hullámzó színvonalú recenziókat. A dicséretnek természetesen örülök, és tulajdonképpen a fanyalgásnak is, a neves Móricz-kutató tollából mindenképp, akinek, mint az korábbi dolgozataiból tudható, megvan a határozott ízlése a kortárs irodalmat illetően, amit én olvasóként ugyan nem osztok, de elég legyen ennyi. Csupán ebből a szemszögből mulatságos, hogy az igényt, amely szerint Móricz és Csibe igaz története nagyon is papírra kívánkozik, maga is felveti valamelyik tanulmányában.

Az utóbbi években a Móricz kutatás előtérbe került, sorra dolgozzák fel a naplóit, és tanulmányok születnek az egész életében önmagát és környezetét könyvvé alakító Móriczról.  Miért éppen őt választotta regénye főszereplőjének?

Azt hiszem, a válasz kiolvasható a regényből.

A narrátor a kétezres évek elején egyik pillanatról a másikra a testvérével együtt összepakolt és kitelepült Izraelbe; életrajzának részleteiből meglehetősen kevés került a regénybe. Ennek mi az oka?

A könyv Móricz és Csibe szerelméről, bocsánat, Móriczról és egy Kati nevű lányról szól, hogy miért épp róluk, ennek indoklásaként ott a privát családtörténetem. És itt visszautalnék az előző kérdésre és válaszra. Alárendeltségi viszony van a két történetszál között, ahol a hierarchiát a két rész terjedelmével is jelezni szándékoztam. Másrészt valóban egy vad, tüskés bájú (áve, kritika!) könyvet szerettem volna a Nyájas Olvasó kezébe adni, nem pedig egy túlcsiszolt drágakövet. Ezért aztán fenntartom magamnak a jogot, hogy tévedhettem a belső arányok kimérésénél. Csak úgy szemre, lendületből történt, mint a madridi kocsmákban a pohár bornál, nem pedig patikamérleggel.

„Minden nagy író mögött áll egy kisasszony" - olvassuk már a címlapon a megállapítást, és ez Móriczra fokozottan igaz, kutatói szerint őt leginkább a házasság és a testiség kérdése foglalkoztatta. A szexualitás eléggé hangsúlyos az Egy magyar regényben is. Miért tartotta fontosnak?

Azért, mert az én mindennapjaimban is meghatározó szerepet játszik a szexualitás. Ahogy az ismerőseim életében is, még akkor is, ha egy szűk körön kívül nem beszélnek róla, nem verik nagydobra, és nem töltik föl az esetleges házi szexvideóikat az internetre. Nem kívánom vulgarizálni a kérdést, de azt hiszem, ezen a téren bőven túl vagyunk a prüdérián és a megbotránkoztatáson, még annak az igényén is. Ha az írónak van szexuális élete, talán a hőseinek is lehet, persze szigorúan a figura függvényében. Bár ki tudja, lehet, hogy tévedek, ahogy mostanában követem a magyarországi híreket.

Ön a könyvbemutatókon nem jelent meg, nem sokat lehet tudni kilétéről. Mi a rejtőzködés oka? Mikor jön Budapestre? (Ha meglesz az öreg terepjáró, amit említ egy interjúban?)

Nézze, végtelenül távol áll tőlem az, amit irodalmi életnek szokás nevezni. Megvan a saját, privát életem, ennek irodalmi része pedig csakis és kizárólag a könyvem lapjain bír létjogosultsággal.

Készül-e következő regény és mit tudhatunk róla?

Készül. Funkcionális analfabéták a munkacíme. Egy magyar regény lesz az is. Többet hadd ne mondjak róla.

(Szepesi Dóra)



2012. február 08.
Egressy Zoltán tárcái Banner Zoltán tárcái Gömöri György tárcáiVöröskéry Dóra tárcái
Erdész Ádám: Melyik a járható út?Mátkaság a dinasztikus érdekek árnyékában
Makk Flóra: Öt ok a hallgatásraReke Balázs: Híd
Nagy-Laczkó Balázs: Dologtalan augusztusSzentképek fakeretben
Melankólia IVXLCDM – Halmai Tamás Báthori Csaba-paródiájaSzupervízió – Regős Mátyás Bék Timur-paródiájaHartay Csaba verseiBorsodi L. László versei
Grecsó Krisztián: Két karakter Rimóczi László: Kiss Judit Ágnes: AngyalcsinálásBene Zoltán: Pest-BudaMárton László: Apa a túlvilágon
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKAEMMI_log__.jpgpku_logo.png