Benedek Leila
Izgalmas könyvekkel jön
a Kalligram a 86. Ünnepi Könyvhétre
A 86. Ünnepi Könyvhét hivatalos kezdete előtt mutatta be új megjelenéseit a Kalligram Kiadó 2015. június 2-án a Szlovák Intézetben. Az est házigazdája a kiadó főszerkesztője, Mészáros Sándor volt.
Mészáros Sándor meglepetten tapasztalta, hogy a kellemesen meleg idő és már a Könyvhét hivatalos megnyitója előtt lázban égő város nyüzsgése ellenére sokan választották kora esti programként a Kalligram-estet; a Szlovák Intézet klimatizált terme megtelt érdeklődőkkel, újságírókkal és a bemutatkozásra váró szerzőkkel. A kiadó tizenöt új címmel jelentkezik az idei Könyvhétre, ebből hét könyvet, hét szerzőt mutattak be ezen az esten.
Áfra János és Mészáros Sándor
A kiadó főszerkesztője – ahogy minden évben – most is reagált a könyvkiadás, a könyvpiac ellehetetlenülésére, az egyre csökkenő olvasáskultúrára. Szerinte az is probléma, hogy az aktív szerzőkből is kiveszett a szolidaritás (jelezvén persze, hogy a kalligramos szerzőkre ezt nem érzi érvényesnek): „A szerzők magukkal vannak elfoglalva, nem figyelnek egymásra, nem írnak egymásról. Különös érdektelenséget tapasztalok, főleg az értekező próza és a líra irányában.“
Elsőként Áfra János mutatkozott be a Két akarat című új verseskötetével. Áfra János (Hajdúböszörmény, 1987) első verseskötete Glaukóma címen jelent meg (2012, JAK-füzetek), amiért Makói Medáliák Díjat és Gérecz Attila-díjat, valamint Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. A KULTer.hu főszerkesztője, az Alföld és a prae.hu szerkesztője. A költő két verset olvasott fel az új könyvből. Mészáros Sándor célja az volt, hogy ahogyan a Könyvhét standjainál, ezen az esten is csak bele-beleolvashassunk könyvekbe, így hosszabb beszélgetésekre, elemzésekre nem került sor.
Áfra János felolvas
Más helyzetben volt persze Tóth-Czifra Júlia, aki Bazsányi Sándor: „Ez tréfa?” – Kosztolányi Dezső Esti Kornéljáról című értekező könyvének szerkesztőjeként vett részt az esten. A kötet szerzője Kosztolányi Dezső 1933-ban megjelent Esti Kornéljának elemző végigolvasására, újraolvasásra vállalkozik. Tóth-Czifra Júlia arról igyekezett meggyőzni, hogy Kosztolányi – bármennyire kanonizált, kultikus szerző is – sosem eredménytelen a Bazsányi Sándoréhoz hasonló szoros újraolvasás. A könyv szerkesztője szerint a kötet azért sikerült olyan jól, mert Bazsányinak Kosztolányi szinte túlolvasása, túlelemzése nagy fokú szabadságot adott a szerzőnek, aki nem félt olyan megállapításokat tenni, amelyeket megtettek már mások. Tóth-Czifra Júlia őszintén megvallotta, hogy amikor 2011-ben befejezték az Esti Kornél kritikai kiadását, nem gondolta volna, hogy később is hasonló izgatottsággal tudja majd kinyitni Kosztolányi 1933-as kötetét. „Bazsányi Sándor kötete még engem is hergelt az újraolvasásra, pedig azt gondoltam, már nem is fogom kinyitni az Esti Kornélt” – mondta a szerkesztő.
Tóth-Czifra Júlia és Mészáros Sándor
A sorban Gerőcs Péter következett, Győztesek köztársasága című regényével. 2006-tól publikál rendszeresen folyóiratokban, magazinokban: Élet és Irodalom, Holmi, 2000, Alföld, Kalligram, MŰÚT, Forrás, Litera.hu, Prae.hu, Magyar Narancs. 2005-től a Kilincs „nem kizárólag irodalmi folyóirat” szerkesztője volt a lap fennállásáig. 2009-ben egy éven át a Café Bábel irodalmi és társadalomtudományi folyóirat szerkesztője volt. Tóth Krisztina így ír a kötet fülszövegén Gerőcs Péter új regényéről: „Ez a regény nem negatív utópia, bár a szereplők beszámolóiból egy olyan telep létrehozásának és működtetésének történetére derül fény, amely helyszíne lehetne egy elképzelt, jövőbeli kísérletnek. Csakhogy a helyszínek emlékeztetnek a mai Magyarországra: még a Rossz sem elemi erejű, inkább kisszerű és hamis. Mintha Vincze Sámuel jól szabott öltönyében egy Dosztojevszkij-hős kóvályogna egy dán dogmafilm díszletei között. Mindenki lelepleződik: a harmincas értelmiségi, a lelkes, ám valójában korlátolt huszonéves, a kiégett ötvenes egyetemi oktató és az ambiciózus fotóművész is. Kegyetlen tisztánlátással megírt látlelet ez a könyv, amelynek szereplőit mindnyájan ismerjük: egy ország romjai közt bolyonganak.”
Gerőcs Péter éppen olvas
Györe Balázs a Halálom után eltüzelni!-ben édesanyja alakját idézi meg, hozzá való viszonyát vizsgálja megrendítő őszinteséggel. A szerző által felolvasott rövid részlet is igazolta, hogy megrázó, drámai olvasmányélmény várhat ránk, ha a könyvheti kínálatból Györe Balázs új regényére esik a választásunk.
Györe Balázs
Schein Gábor új, Svéd című regényének egy izgalmas nyomozás története: Ervin, a Stockholmba került árva fiú folytatja a nevelőapja által megkezdett keresést édesanyja és saját múltja iránt. A könyvet Szőcs Petra gyönyörű fotói illusztrálják, érdemes tehát a standoknál a regény vizuális rétegét is szemügyre venni.
Schein Gábor a kiadóvezetővel
Talán kissé kilóg a sorból (és pont ezért nagyon figyelemre méltó) Széky János Bárányvakságban című esszékötete, ami hivatalosan nem is esszékötet, hiszen a szerző maga kérte, ne szerepeljen a borítón az esszé műfaji megjelölés, hátha úgy (előítéletek nélkül) többen megvásárolják majd a könyvet. „A Bárányvakságban azt próbáltam földeríteni, hogy az 1980-as évek végének erős, népes, magabiztos, összességében nyugatos, a diktatúrától szabadulni akaró magyar középosztálya és a középosztályba emelkedni akarók tömege miért mondott le már demokratikus viszonyok között oly nagy mértékben az autonómiáról” – vallja meg a szerző. Széky János célja tehát leegyszerűsítve az, hogy felfejtse az okát annak, miért nem képes Magyarország normális, demokratikus országgá válni huszonöt évvel a rendszerváltás után. A szerző beszél Trianon kiheverhetetlenségéről, a kádárizmus kitörölhetetlen nyomairól, az akkori állambiztonság, hírszerzés, kémelhárítás visszás, kibeszéletlen, megoldatlan problémáiról is. Mészáros Sándor kiemelte, hogy bár az esszék nem tartalmaznak lábjegyzeteket, komoly kutatómunka áll a kötet állításai mögött, súlyos, fontos kötetről van szó, amely ugyanakkor meglehetősen élvezetes, gördülékeny és olvasmányos tud maradni.
Széky János könyvén a sor
A sort Tőzsér Árpád Einstein a teremtést olvassa című naplókötete zárta. Tőzsér Árpád legújabb naplója már a negyedik gondolati-bölcseleti reflexióit tartalmazó könyv, amely a 2005–2007-es évek feljegyzéseit tartalmazza. Tőzsér szerint, bár a napló manapság mostoha műfaj, ő még két kötetet tervez a sorozatba, így 2012-ig dokumentálva lesz minden, amit Tőzsér a verseiről, az olvasmányélményeiről megosztani kíván. Mészáros Sándor szerint a Tőzsér Árpád naplója olyan, mint a szellemi kíváncsiság könyve, amely nem csak klasszikus műveltségről, a klasszikus költészet értéséről, de a kortárs irodalomról, a kortárs költészetről is hasonló lelkesedéssel tud beszélni.
Tőzsér Árpád
Azt est végére Mészáros Sándor könyvpiaci siralma inkább egy visszafogott örömódára hasonlított már. A főszerkesző szerint bármennyi probléma is van a kultúra körül, könyvek és olvasók még mindig vannak, és (utalva Tamás Gáspár Miklós emblematikus kijelentéseire) elmondta, hogy szerinte nagy művek jelennek meg az idei Könyvhétre is, nem kell tehát azon búslakodnunk, hogy a kortárs magyar irodalom nem termel már ki remekműveket, vagy nem annyit, mint korábban.
A választék szinte végtelen, a kívánságlisták kipipálhatatlanok; kevés magyar szerző van, aki nem a Könyvhétre időzíti új könyvének megjelenését. Kezdődjék hát az év legizgalmasabb könyves eseménye!
