Pusztai Ilona
A Béres csepp igaz története
A sorozat szándéka szerint olyan magyar híres emberek élettörténetét dolgozza fel, akik kitartásukkal, szorgalmukkal, elhivatottságukkal példaképei lehetnek a mai gyerekeknek. Külön érdeme a sorozatnak, hogy az élet minden területéről válogat magyar kiválóságokat, legyen az építészet (Kós Károly), zene (Bartók Béla), tibetológia (Kőrösi Csoma Sándor), matematika (Erdős Pál), sport (Elek Ilona), irodalom (Jókai Mór, Szabó Magda) természettudományok (Bálint György, Karikó Katalin, Balázs Júlia, Béres József), orvostudomány (Hugonnai Vilma). De fontos érdeme a sorozatnak, hogy igyekszik a sokak számára nem túl vonzó, nehezen tanulhatónak tartott természettudományok iránt felkelteni az érdeklődést, és hogy a sorozatban egyre nagyobb számmal kapnak helyet a szakmájukban kiemelkedő teljesítményt nyújtó női kiválóságok.
A fiú, aki egy cseppet sem adta fel című, Béres József élettörténetét feldolgozó kötet tehát jól beleilleszkedik a sorozat alapkoncepciójába. Főhőse olyan karakter, aki kitartásával, szorgalmával, a természet működésének megértésére irányuló örökös kíváncsiságával és tudásszomjával kiérdemli azt, hogy sok gyerek számára követendő példakép legyen. Bodor Attila pedig két szempontból is jó választás volt erre a feladatra. Egyrészt maga is környezettudománnyal foglalkozó kutatóbiológus, másrészt sikeres meseíróként már eddig is szívesen dolgozott fel a munkájához kapcsolódóan környezetvédelemmel, környezetszennyezéssel foglalkozó témákat: A hasfájós sellő, Az elképesztő kelkáposztafőzelék. Bodor Attila tehát szakmai hozzáértése és gyerekírói gyakorlata tapasztalata segítségével sok humorral és a gyerekek tudásszintjéhez igazítva tudja megértetni gyermek és felnőtt olvasóival a Béres Józsefet foglalkoztató tudományos problémákat, amelyek végül az immunerősítő gyógyszer, a Béres csepp megalkotásához vezettek. Ehhez segítségére voltak a Béres családban megőrződött legendák, humoros történetek, amelyek révén sikerült Béres József alakját szerethetően, emberközelien megrajzolnia. Ilyen a málnaszörpös pörkölt esete vagy az, ahogy Béres József a krumplistészta fűszerezésén, a só-bors arányán keresztül magyarázza el a családjának a talaj termőképességét meghatározó makroelemek és nyomelemek (mikroelemek) arányának fontosságát. Bár nem ártott volna röviden kifejteni, mi az a makroelem és a nyomelem, illetve mi közöttük a különbség, mert valószínűleg még sok felnőttnek is fejtörést okozhat ennek megválaszolása.
Béres József Záhonyban született 1920-ban. Azon az alföldi vidéken nőtt fel paraszti sorban, bár édesapja cipészmester volt, ahol Móricz is felcseperedett, és amelyben Móra Ferenc életműve is gyökerezett. A Hét krajcár vagy a Kincskereső kisködmön hitelesen, mély empátiával, de mégis finom humorral, gyermeki naiv nézőpontból tudja ábrázolni ezt a világot. Ez a fajta hitelesség, átéltség Bodor Attilánál hiányzik. Kicsit megszépített, leegyszerűsített lett ennek a paraszti világnak az ábrázolása, ahogy később is a történelmi változások, a kommunisták hatalomra jutása, a Rákosi rendszer politikai túlkapásai burkoltan, mint rosszindulatú seregélyek támadása, jelenik meg. Elsőre nehéz is ezt a jelképet megfejteni, csak harmadszorra, a forradalmat elfojtó seregélyek kapcsán lesz egyértelmű, mire gondol az író. Így, míg az életút szakmai része, Béres József kutatása, küzdelme szépen nyomon követhető, a történelmi beágyazottságot, a történelmi miliőt nem sikerült igazán megteremteni. A közelmúlt történelmével foglalkozó gyerekkönyvek esetében felismerhető ez a tendencia ‒ az okok megfejtése nemcsak gyerekirodalmi kutatóknak, hanem történészeknek is feladata lehet.
Káposztás Judit rajzai jól illeszkednek a kötet témájához, hangulatához. Festményszerű képei egyszerre realisztikusak és gyermeki humorral, játékossággal telítettek, hasonlóan Bodor Attila szövegéhez.
Bodor Attila: A fiú, aki egy cseppet sem adta fel, ill. Káposztás Judit, Móra-Naphegy, 2026, 40 oldal, 3999 Ft
