Versek

 

 Gergely___gnes_Peti_P__ter_k___tette.jpg

 

Gergely Ágnes

 

Az ausztriai lépcsősor

 

Foghíjas lépcső. Nem lép senki rá.
A baglyok éjjel másfelé repülnek.
Az öngyilkosok kőmerev falán
csorgott a hétköznap, csorgott az ünnep.

De hajnalban a követ vinni kell.
Súlyos, amorf kő, megfeszül a vállon.
A foghíjakban aki elbotol,
az őr csak ránéz, hogy talpra ne álljon.

Kinn fákat bolydít a májusi szél,
a fűnyíró is készül nyekeregni.
A falu csupa dolgos emberé,
a lépcsőről itt nem tudhatott senki.

És benn és kinn a szertevált világ.
És együvé tart a bűn és az éhség.
A foghíjakba zárt történelem
ide fakasztja minden tévedését.

 

Megjelent a Bárka 2024/1-es számában, a szerző kézírásában is. 


Főoldal

2024. február 27.
Háy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnekDebreczeny György verseiBorsodi L. László versei
Banner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: EltűnőkSzil Ágnes: Poros út
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png