Versek
„hogy ég még bennem a láng, / amit a lélek szított, / mikor kimért pályámról kilökve / világgá-taszított.” Gömöri György versei a Bárkából.
„Éjjel van?, / hajnal?, alszom?, álmodom? Diák vagyok, itthon már / félig idegen, minden rajtam kívül történik, mintha ké- / sekkel dobáltak volna körül, nem tudok kimozdulni a / saját...
„Háttal nem kezdünk mondatot. / Hát nem. Hát igen. Hát legyen. / Nekem te leszel a szemem. / Hát tényleg vagy. Tényleg vagyok.” Acsai Roland versei a Bárkából.
„Egész testünket beborítja a felejtés átlátszó oldata, / mely a hideg napszéltől / teljesen megkeményedett.” Bék Timur versei a Bárkából.
„a fokos síkos meleg vasa a kezemben / langyosan melegen de inkább forrón / valami sistergő bugyborékoló massza / kavarognak a szavak a hangok a képek / a gondolatok a nyers a hideg hangok” - Fekete...
„Testbe zárva halad, mellette a másik, / kit ugyanúgy bezár egy test. Elfogadta, / hogy senki egyéb, mint ő az, aki a történet / kiszolgáltatottja.” Géczi János verseia Bárkából.
„Szerelem, tündéri értelem, / amíg csak lombosodsz, légy velem. / Felségvizeiden jó nagyon: / hullámom vagy te és csónakom.” Vári Fábián László versei a Bárkából.
„nem sírok én leszarom / hogy üres az otthonom / úgyse érti senki meg / fatolvajok medveszag” - Lövétei Lázár László haláltánc-féléje a Bárkaonline-on.
„és félnek és félnek és félnek / és mi félünk és félünk és félünk / és a végtelenben egyik / párhuzamos rettegés / sem ér a másikkal össze soha” - Grecsó Krisztián: Kerítés.
„szabadságunkban áll akarni / megtenni azt, mit tenni kell; / saját fejünk után haladni, / s beérni végleg ennyivel.” Skobrák Máté Bárka-nyitó versei.
