Versek
Szabolcsi Viktória versei
„Letörlöm a hasamról a zselét, nyálkás, / mint halak teste, hunyorogva lépek ki az ajtón, / buszra szállok, és hazaviszem a testemben / bolyongó búvárt, hogy őrizzem tovább, mint víz / csöndjét a...
Banner Zoltán versei
„én Veletek maradok / hűségesen, hogy a hűségesek / ‒ az irodalom, a zene, a művészetek ‒ / évszakaimba hazatérhessenek / s a szívetekre célzott fegyvercsövekből / galambok repdessenek / mert nekem az...
Jóljárt Anita versei
„Költészet és borral vegyes cukor, / Borotvahab, betegség és humor. / A kertemben nyílik ezer rózsa, / A szívembe ezer emlék róva.” Jóljárt Anita versei. 
Simon Adri versei
„Öngyulladáspontjához közelít, / vörös és habzik az alkonyat, / mint egy léghólyag, kitágul a tér, / szabad szemmel látni a kvarkokat.” Simon Adri versei. 
Kovács István versei
„S miközben hamisan aranyló cikázásai / egy pillanatra / ámító ragyogássá / lobbantanák látszat-életünket, / a mennyboltot rozsdássá karcolva / eltakarják a csillagképeket, / s földi tükröződésükként...
Grecsó Krisztián: Középkorú szerelmesvers
„Egyre tisztább minden a sötéttel, / Megbocsátani csak így lehet, vakon, / Mást ígértem, mi lennék, középszer, / Egy tele sosem volt, címkézett flakon.” Grecsó Krisztián verse. 
Becsy András: Felhőszakadás
„mikor szakad már végre el ez a / kifeslett zubbony az utca felett, / buggyanások a pocsolyán, tócsák / a helyközin, ázott vonaljegyek, / távolsági tanár úr érkezik / – ingázások két ingovány között...
Pál Dániel Levente versei
„én meg csak kiterülve feküdtem / a csendes űr egy meghatározhatatlan pontján, / és vártam, hogy végre újra / kacagjanak a bolygókon a gyerekek, / vagy legalább tűzzenek fel / az egész hátteréül...
Bálint Tamás: Máj hagymalekvárral
„Megjött a számla, a szervizdíjjal együtt, / ha fogyasztottál, nyelhetsz egy nagyot. / S ha csak bambán ültél? Úgyis ráfizetsz. / Kapkodni nem érdemes, a tippet megkapod: / szépen lógni művészet,...
Fekete Vince: Gyönyörű apokalipszis
„már kint voltak az üres bírósági épület folyosóján, / és akkor már érezte, hogy nem bírja tovább, mert elkezdte a torkát / szorongatni valami nagyon erősen, majd egyszeriben kibukott, szárazon...
< >
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnekDebreczeny György verseiBorsodi L. László versei
Banner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: EltűnőkSzil Ágnes: Poros út
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png