Versek
„És más zene lesz, / megszólal az univerzum, minthogy / a mobilhálózatba gabalyodva / felzúg sok adást egy időben fogva / a telefonba belebújt rádió.” Géczi János versei a Bárkából.
„Még ott kéne lennem, s már másutt vagyok. / Az otthon elköltözött, és messze, messze, / az ég legalsó peremére forrva / gondolok a beregi hegyekre.” Finta Éva versei a Bárkából.
„a gépmadár lassan ereszkedik, / elém tárul, ki tudja, hányadszor, / a város, ahol a legnagyobb lengyel költő, / Adam Mickiewicz egyszer sem járt.” Zsille Gábor versei a Bárkából.
„Kérdéssé görbülve hitetlen Tamás / kér szót: Teremtő Atyám, a belém szúrt / dárdával együtt? A Néró által meg- / kínzott, lefejezett Szent Pál apostol // susogva kérdi, akár a szelek a / falevelet:...
„Orcád szennyét tükör / tudja megmutatni, / magadat magadban / csak te tudod felkutatni.” Háy János versei a Bárkából.
„csakhogy / nem úgy / tudom / ki volt / az / anyám / nem úgy / tudom / ki volt / az / apám” – Bíró József verse a Bárkából.
„De az öröm, az a tizedannyi, / talán tud még csellel vigasztalni, / a vigaszt még hálómmal elejtem, / rejtekemen kalitkába rejtem, / benyújtom a rács közé az ujjam, / csipegesse, hangját egyre...
„A tagút és a Hany felől, / mintha öntenék, szinte dől / ránk a föld- és vízzöldszagú pára, / az alkonyi szellőtől részeg / röptű pacsirták dalára / táncolnak kinn a kalásztündérek / – csak úgy árad...
„Az apa nem akar engedni. / A fiú, már nem kamasz, még nem felnőtt, életében / először: ő sem. Hiszen az első fenyőfájáról van / szó. Amit egyedül ő szerzett, igen, szerzett, Isten / tudja hogyan, és...
„kutaimhoz öregasszonyok / érkeznek ormótlan vedrekkel / hogy kimerjék régi arcukat / hálóinget mosnak vizében / s hajnalban szárnyakkal kelnek fel” – André Ferenc versei a Bárkából.
