Versek

 

 Szauer___goston.JPG

 

Szauer Ágoston

 

Kép

 

Az ablakon túl semmi.
Vagy semmi látható.
Vagy papírból a város,
és épp lehullt a hó.

Így nincsen láthatár sem,
mert ahhoz kell az ég.
Mögöttesek szövik be
a világ lényegét.

 

 

Különjárat

 

Vonat jön éjjel, fénytelen.
Csak messziről a hangja.
Barlangi, ősi félelem.
Tudatlan fűszál, hangya.

S támad lámpányi rés,
az alvó tócsa rebben.
A tájba vág, akár a kés,
valami ismeretlen.

 

 

Díszlet

 

A lombok között pár stílustörés.
Az architektúrában nincs hiba.
Nem konkrét város ez, csak városok
vonásaiból gyúrt esszencia.

Kreált legendákból történelem.
Díszkút, a jelent titkon elnyeli.
Az állomáshoz tartó fürge út.
Napórák üres bölcsességei.

 

 

Hetedik ajtó

 

A szoba. Titkolt életünk
zsúfolt bútorai állnak.
Minden karcára emlékszel
a letakart zongorának.

 

 

Megjelent a Bárka 2023/6-os számában. 


Főoldal

2024. január 17.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Finta Éva verseiFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokKiss Ottó: Lieb MihályDávid Péter: Ecce homo
Tóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem volt
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png