Versek

 

 SzalingerBalazs.jpeg

 

Szálinger Balázs

 

A Duna, Suránynál

 

Helyiek büszkesége ez a partszakasz,
Kicsi szemét, fenségesen hangos csönd
Helyén zene, birtoklások, bántó kis közelségek.
Árnyék szélén ülök, közös napunk alatt,
Tízpercenként odébb kell sátoroznom.

Azon kapom magam, hogy ők a népem:
Valós élményeknél szárítkozom,
S mondatfoszlányokat ízlelgetek.

Mindennapos és jóakaratú történetek.

Nyelvi szerkezeteket tűznek a homokba
Minden különösebb összefüggések nélkül.

Mért tudom biztosan, hogy csak ezekre lépve
Juthatok a felhők fölé, és sehogy máshogy?
Véglegesre száradni bármilyen közösség
Ölén, ez mióta lett maga az üdvösség?
Elbűvölő, szeretnivaló fejleménynek
Tetszik a lakosság – de mondom máshogy:
Öregszem?
És ez a folyó mért ne állhatna
Meg?

 

Halottkérész-mezőn lépked egy kisgyerek,
Körülötte az előző este történelme lebeg.

 

Megjelent a Bárka 2019/3-as számában.


Főoldal

2019. július 22.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png