Prózák
„A fájdalom nagyobb tanítómester, mint a mára díszgalambokat nemesítő nagyapád, aki gondosan kikímélne minden gyötrelemtől, búzával etet, rejtegetve előled azokat az Istent veszítő éveket. Neked a...
„A 79. Betöltöttem. Ha betöltöttem, az azt jelenti, hogy a 80.-ba léptem. A 80.-ba! Én, aki kamaszkoromban tüdőbajjal viaskodván azt hittem, hogy a 18.-at sem érem meg! Mit kezdjek ezzel? Örüljek vagy...
„Ekkor meztelen tudattal, az elme genitáliás impulzusait elhallgattatva kell egy üres papír fölé görnyedni, és a sugarak szögével megegyező szakrális szögben kell a tollat a papír fölött egy hüvelyk...
„Valami változott, felkapta rá a fejét: a mozgás tűnt fel neki. Az úton lassan látótávolságba ért a kamion. Araszolt a híd felé. A tanár szemöldöke felívelt. Vajon ki jöhet ilyenkor, amikor már...
„Minden köteles tisztelet mellett vegyünk egy átlagos családi sírt. Papa, akinek örök emléke szívünkben él. Mamika, akit keblükre ölelnek az angyalok. Nem nevetséges mindenkinek, aki arra jár, és...
„Ráhívták a mentőt, de a diszpécser, miután kikérdezte, mondta, hogy kicsit várni kell. Egy óra múlva már aggódtak, hogy rosszul van, meg várandós is, mi lesz. Mert azt persze csak utólag tudták meg,...
„Tanárom, a felemás zoknijairól elhíresült Hoffmann Ottó rosszallóan csóválta a fejét, valahányszor az aktuális tananyag felmondása helyett komolytalannak titulált olvasmányaimmal hozakodtam elő....
„A mi falunknak ez a furcsasága abban rejlik, hogy nyakra-főre halnak az emberek. Nem tudom, hogy ez másutt is így van-e, de az biztos, hogy minálunk ez olyan gyakori esemény, hogy az okozott...
„Reménytelenül fúj a szél. Nem megyek ki, itt maradok az ablaknál. Amikor utoljára voltam futni, hiába volt hűvös, alig két fok, a ragyogó napsütésben többnek érződött. A szokásos távon felül...
„Ott kellett lennie, valamelyik alacsony háztető alatt annak, akit kerestem, aki, ha írt volna nekem, azt írta volna, ne jöjjek, neki nincs senkije. Behunytam a szemem, magam elé akartam képzelni az...
