Simon Réka Zsuzsanna
Mezítláb pizsamában
Anya sírása ébresztett.
Szorosan magához ölelt,
és azt mondta,
nagypapa itt hagyott minket.
Biztosan azért volt annyira szomorú,
mert nem értette,
hova indulthatott el nagypapa
az éjszaka kellős közepén mezítláb, pizsamában.
A kabátját és a bakancsát is az előszobában hagyta.
Fürge
Fürge mindig a tenyeremből evett,
és fel tudott ugrani egészen az orromig.
Amikor meghalt,
nagymama azt mondta,
ne féljek,
a kutyáknak is van helyük a mennyországban.
Fürgének elég lesz egy kicsi sarok is,
nagyon jól össze tudja húzni magát.
Én csak azért aggódom,
lesz-e ott valaki,
akinek az orráig ugorhat.
Márványkocka
Anya átzokogta a napot.
Apa hiába kért bocsánatot,
hiába próbálta vigasztalni,
sírva aludt el.
Egy összeragasztott papírt szorongatott a kezében,
amire nagymama halála előtt lejegyezte anyának
a márványkocka receptjét.
Apa reggel letépett ebből a papírból egy darabot
és ráírta:
tej,
kenyér,
tojás,
vaj,
cipőkrém,
alma,
wc-papír.
Mindennap
Mindennap hiányzik a
kályha parazsában sült krumpli,
a foszlós diós kalács,
a vasárnapi húsleves gyúrt csigatésztával,
a csülkös töltött káposzta,
a füstölt kolbászos rántotta,
a diólevélen sütött kenyér,
a frissen fejt tej,
a cikóriakávé,
az ánizstea,
a kertből szedett szőlő,
málna,
eper,
cseresznye,
dió,
meggy,
ribizli,
köszméte,
barack,
szilva,
paradicsom,
paprika,
hagyma,
a járda melletti dáliák,
a szoba falán a mész,
a keményített falvédők,
a hűvös vendégszoba,
az olvasás a diófa alatt,
a Babakrém illata a nagymamám bőrén.
Szerintem igenis
Balázs azt mondja,
nincsenek angyalok.
Szerintem igenis vannak,
de csak azoknak mutatkoznak,
akik hisznek a létezésükben.
A tegnap este,
amikor anya eloltotta a lámpát,
lelógattam a kezem az ágyról.
Mintha megsimogatott volna valaki,
de az is lehet,
csak Pepe füle ért az ujjaimhoz,
amikor a szőnyegre kuporodott.
Ma este újra kidugom a kezem
a takaró alól.
