Gasparics Gyula
Csacsifogat
Azt kérdezi
Jóska, Sára,
hogy jutnak el
Kanizsára?
Vár egy autó
vagy egy vonat,
szélsebesen,
gyorsan halad.
Nem kell autó,
nem kell vonat,
nem kell más,
csak csacsifogat.
Elvisz az is
Kanizsáig,
hogyha nem ez,
majd egy másik.
Így még estig
‒ Jóska, Sára ‒
megérkeznek
Kanizsára.
Csigafilm
Este apával csigafilmet néztünk.
Igaz, ezt ő diafilmnek mondja,
de ráhagyom, ha nem érti,
ez már legyen az ő gondja.
Hisz a vak is látja, hogy a film,
mint a csiga háza, tekeredik,
bár igaz, hogy a csigákról is
szólhatna némelyik.
Almabolt
Az almaboltban,
nem is oly rég,
bizony csupán alma volt.
Ám azóta,
hiszed vagy sem,
megváltozott ez a bolt.
Nincs jonatán,
nincsen starking, idared,
ezeket már hiába is keresed.
De vehetsz most táblagépet,
iPhone-t vagy épp iPad-et,
ha almából ezt a fajtát kedveled.
Vasmacska
Semmi dráma! Semmi bánat!
‒ Nem láttad a vasmacskámat?
‒ Láttam, éppen egerész,
zsákmánya egy tengerész.
Fülön fogta, nyakon csípte,
vacsorára hazavitte.
Így most ketten vacsorálnak,
a vasmacska s a tengerész.
Kukta
Az apró kukta tudta,
hogy azt a napot már bukta;
nem főtt meg a hagymaleves,
ki csalódott, ki ideges,
de kuktával dicsérd a napot,
s emelj előtte kalapot!
Pirinyó Anyó
A kert végében
Pirinyó Anyó lakik,
még tavaly ősszel
hozták ide valakik.
Később ház is került neki,
persze csupán aprócska lak,
ő pedig úgy határozott,
télire is marad.
Begyűjtött hát mindent,
amire csak szüksége lehet;
három almát,
két szem diót,
s hogy ne fázzon,
a fűtéshez néhány tűlevelet.
Így töltötte el a kert végében
a telet.
Aztán megjött a tavasz;
kisütött a nap, elolvadt a hó,
s a kert végéből eltűnt
Pirinyó Anyó.
De remélem, eljön jövőre is,
legalábbis úgy gondolom,
s bár messze még a tél,
de én már várom nagyon.
