Túri Tamás
Márpedig boszorkányok nincsenek
„Márpedig boszorkányok nincsenek" - reflektálhat napjaink olvasója az olasz-francia szerzőpáros munkájának címére. Az eredeti munka 1974-ben jelent meg, megelőzve a mikrotörténetírás klasszikusait, így azoknak módszertani előzményéül szolgálva.
A könyv - a ma már vallási intolerancia szimbólumaként is emlegetett - 1692-es salemi boszorkányperek kontextusait tárja az olvasó elé a korabeli bírósági jegyzőkönyvek, levéltári adatok, beszámolók és primer források elemzésével úgy, hogy próbál távolságot tartani az addig kialakult hatalmas szakirodalom mitizáló és regényesített mozzanataitól. Fő kérdésként azt vizsgálja, vajon mi vezetett a Salem Towntól függetlenedni próbáló Salem Village tragédiájához, melyben több mint 140 embert börtönöztek be és 19-et végeztek ki boszorkányság miatt nem kevesebb, mint 9 hónap leforgása alatt.
Ehhez azonban nem elég a perek lefolyását és kimenetelét ismerni, ezért a könyv elénk tárja Salem város és Salem Village gazdasági és társadalmi történelmét is. A mikrotörténetírás módszertana jóvoltából belepillanthatunk a korabeli mindennapokba, az egyes emberek szocio-kulturális viselkedésébe és gondolkodásmódjába. Mindezt lebilincselően izgalmas narratívában mutatják be a szerzők, mely megfelelő tudományos kritériumokkal rendelkezik. Állításaikat, értelmezéseiket és az általuk szigorúan forrásközpontú összefüggések és hálózatok feltárását táblázatokkal, térképekkel és megfelelő számításokkal támasztják alá és teszik érzékletesebbé. Természetesen a feltárt mozzanatok közül ők emelik ki a nagyobb referenciával rendelkező szálakat, tudományos megalapozottságuk azonban kétségtelen.
Az izgalmas okfejtést és egyben történetet olvasva rádöbbenünk, nem csupán a 17. század puritán új-angliai gyarmat és térség, hanem korokon átívelő problémákkal szembesülünk. Feszültségek sorozatának szerencsétlen egymásra hatása eredményezhet csak ilyen mértékű végkifejletet. Ennek egyik láncszeme az évtizedek óta szemben álló Putnam és Porter család története. A saját intézményrendszerrel nem rendelkező Salem Village, melynek lakói a hanyatló mezőgazdaságból egyre nehezebben tudnak megélni. A társadalmi rétegződés megállíthatatlansága. Ezzel szemben a kereskedelmileg föllendülő, kommercializálódó Salem Town, melytől a kis település függetlenségét próbálja kivívni, sikertelenül. Erre a puskaporos hordóra pattan rá szikraként az 1688-ban megválasztott Samuel Parris lelkész, ki nem tud szabadulni addigi sikertelenségeitől és saját lelkiismeretének nyugtatására és céljainak elérésére használja az egyébként is megosztott lakosságot. Így teremtve végképpen két pártot, melynek politikai és személyes küzdelmei olyannyira meghatározzák Salem Village lakóinak életét, hogy mindennek tetőpontjaként valósul meg az 1692-es perek sorozata. Nem egyszerűen a városiasodás és puritán erkölcsi rendszer összeférhetetlenségéről, a kereskedelemmel betörő kapitalizmus és az önellátó paraszti gazdaság létbizonytalanságot eredményező konfliktusáról van szó. Sokkal inkább az ebből adódó társadalmi változások, a mobilitás teljes elutasítása jelenik meg és egy évtizedeken keresztül fokozódó frusztrációs helyzet, melynek ki kellett robbannia. Ezt erősíti a könyv egy érdekes párhuzama a történtekkel kapcsolatban: fél évszázaddal később Northamptonban hasonló „tünetek" - melyek miatt és által perelni kezdik az embereket - nem a boszorkányság bizonyítékai lesznek, hanem egy vallási újjászületési mozgalom nyitányaként csapódnak le. Ám a robbanás után természetszerű enyhülés következik: így a konszolidáció korszakába is betekintést nyerhetünk. Akárhogyan is értelmezzük a végkifejletet, félelmetes belegondolni, hogy az akkor fellépő gazdasági és társadalmi problémák ma is épp olyan hangsúllyal vannak jelen, néhol formálisan, de igenis aktualizálódni tudnak. Érdemes a könyvet figyelemmel olvasni és ahol lehet, okulni belőle mind egyénként, mind a társadalom szerves részeként tekintve önmagunkra.
A könyv olvasása után bizton állíthatom: márpedig boszorkányok vannak. Mi teremtjük őket saját társadalmi, gazdasági és megélhetési frusztrációnk kivetüléseként. A boszorkányok talán nem mások, mint a létbizonytalanság lélekalatti démonai.
Paul Boyer - Stephen Nissenbaum, Boszorkányok Salemben, Osiris Kiadó, Budapest, 2002
