Takács Zsuzsa (Valuska Gábor fotója)
Takács Zsuzsa az Artisjus
irodalmi nagydíjasa
A vak remény című verseskötetéért Takács Zsuzsa nyerte el idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat, mellette Markó Béla, Száz Pál, Thomka Beáta és Bán Zoltán András részesül díjban a február 18-i díjátadó ünnepségen.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további munkájához - idézte fel az MTI-hez eljuttatott közleményében a szerzői jogvédő iroda.
Mint hangsúlyozták, az Artisjus Irodalmi Díj az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés, melynek értéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg, hogy kik legyenek a díjazottak. A korábbi években egyebek mellett olyan szerzők kapták meg, mint Berkovits György, Földényi F. László, Kukorelly Endre, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Zalán Tibor, Cserna-Szabó András vagy Závada Pál.
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Takács Zsuzsa költő, műfordító, prózaíró kapja A vak remény című kötetéért. Versei a hatvanas évektől jelentek meg az Élet és Irodalomban, majd az Új Írásban, a Kortársban, a Jelenkorban és az Alföldben. 1964-től csaknem négy évtizeden keresztül tanított diplomáciatörténetet és társadalmi ismereteket a közgazdasági egyetemen. 1995-ben szerezte tudományos fokozatát spanyol filológiából. Fordítói tevékenysége olasz, spanyol, katalán, francia és angol költők munkásságára terjed ki. Számtalan elismerése mellett 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2014-ben pedig Artisjus irodalmi díjat kapott Tiltott nyelv című kötetéért.
Markó Béla Bocsáss meg, Ginsberg című verseskötetéért részesül Artisjus Irodalmi Díjban. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar-francia szakon tanult, 1974-ben szerezte meg tanári diplomáját. 1976 és 1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, majd 1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja, a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke. Tagja a Romániai Írószövetségnek, a Magyar Írószövetségnek és a Szépírók Társaságának.
Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című regényéért kap elismerést. Az 1987-es születésű író 2011 és 2012 között a Pátria Rádió szerkesztője, 2013 és 2016 között az Irodalmi Szemle szerkesztője volt. Diplomáját a pozsonyi Színművészeti Egyetem rendező-dramaturg szakán szerezte meg 2013-ban. 2017-től a Kalligram folyóirat szerkesztője. Doktori tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén végezte ugyanebben az évben.
Thomka Beátát Regénytapasztalat című írásáért díjazzák. Tanulmányait az Újvidéki Egyetemen végezte. 1992-ig az intézmény oktatója, azt követően pedig a Pécsi Tudományegyetem professzora. 1996-ban megalapította a pécsi Irodalomtudományi Doktori Iskolát, és 2018-ig a doktorképzés vezetőjeként tevékenykedett. Tizenhárom tanulmány-, esszé- és kritikakötet szerzője, valamint diszciplínaközi könyvsorozatok szerkesztője. Kutatói és kritikai tevékenységét több kitüntetéssel és díjjal ismerték el, így például a József Attila-díjjal, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel és a Széchenyi-díjjal.
Bán Zoltán András Betűtészta című kötetéért veheti át az Artisjus Irodalmi Díjat. Írói tevékenysége sokrétű: író, drámaíró, műfordító, esszéista, szerkesztő és irodalmár. 1980 óta publikál rendszeresen, 1993 és 1997 között a heti- és havilapként megjelenő Beszélő kulturális rovatvezetőjeként dolgozott, majd 2001-től 2007-ig a Magyar Narancs rovatvezetője volt. 2009-ben József Attila-díjat, 2010-ben Szépírók-díjat kapott esszéköteteiért.
Az elismeréseket az Artisjus díjátadó ünnepségén adják át február 18-án Budapesten.
