Hírek

 

 csoori.jpg

 

Konferencia kezdődött Csoóri Sándorról

a Pesti Vigadóban

 

Kétnapos konferencia kezdődött hétfőn Jóslás a te idődről címmel Csoóri Sándor emlékére a Pesti Vigadóban. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a tavaly elhunyt alkotó az egész magyar történelem legnehezebb sorsú generációjának tagja volt.

Csoóri Sándor kortársaihoz hasonlóan átélte az első világháború utáni trauma időszakát, a második világháborút, a nyilas terrort és a kékcédulás választásokat. Megérte 56-ot, és a sok tekintetben félresiklott rendszerváltás is – fűzte hozzá a köztestület elnöke, aki szerint a zseniális költő a „politikához való ragaszkodás” és a „politikától való távolságtartás” hihetetlenül nehéz pillanatait élte át 1989-1990-ben.

„A költészet feladatvállalás. Csoóri Sándor a feladatot nem csak költészetével, hanem egész életével vállalta” – fogalmazott Kocsis Miklós, a szerző életművét több mint húszféle szempontból feltáró konferenciát megszervező MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója.

Csoóri Sándor 1945 után egy olyan világba kapcsolódott be, amelyben még rengeteg „utópista és jámbor elképzelés” volt arról, hogy a lakosság legnagyobb részét adó parasztság felemelésével fel lehet építeni egy „paraszti demokráciát”. Valódi esély azonban erre már nem volt; a kommunista diktatúra a kolhozosítással lényegében megsemmisítette a magyar történelmi parasztságot – mondta el Tőkéczki László történész.

Hozzáfűzte: ettől kezdve a népieknek nem maradt mire támaszkodni. Itt kezdődött Csoóri Sándor életében is az útkeresés, amely „megpróbálta helyreállítani a diszkrepanciát a szavak, az ideológia, a propaganda és a valóság között”. Gondolkodásának középpontjába egyre inkább a határon túli magyar kisebbségek helyzete került.

„A kommunista diktatúra nem volt hajlandó eltűrni semmiféle különbözőséget, eltérő magatartást. Csoóri azonban nem rémült meg attól, hogy nem lesz kedvence a politikai elitnek” – fogalmazott a történész, aki szerint Csoóri Sándor igazi nagysága, hogy nem roskadt össze az alatt, ami akkoriban Magyarországot jelentette.

„Tiszteltem meg nem alkuvó bátorságáért. Ha egyetlen verset sem írt volna, emiatt akkor is költőnek tartanám” – fogalmazott Kovács István költő, történész és polonista Személyiségformáló találkozásaim Csoóri Sándorral című előadásában, amelyet Cs. Nagy Ibolya Csoóri Sándor és Sütő András barátságát vizsgáló felszólalása követett.

Az irodalomtörténész úgy vélte: abban, hogy a határon túli magyarság sorskérdései egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak Csoóri Sándor gondolkodásában, Sütő Andrásnak, az író egész életművének és személyes kiállásának lehetett a legtermékenyítőbb szerepe.

Az MMA tájékoztatása szerint a kétnapos konferencia elsősorban a Csoóri Sándor-életműben kifejeződő kultúrfilozófiai modell összetevőit, többek között a költő nemzetfogalmát, folklórfelfogását és irodalomszemléletét, valamint az egyes műveket, társművészeti kapcsolatokat is vizsgálja.

Hétfőn kora délután Papp Endre Csoóri Sándor 21. századi esszéiről beszélt, Elek Tibor Csoóri Sándor irodalomszemléletébe, míg Gróh Gáspár az író-költő nemzetfogalmába nyújtott betekintést előadásában. Jánosi Zoltán Csoóri Sándor és a „bartóki” modell kapcsolatával ismerteti meg a közönséget, de szó lesz egyebek mellett Csoóri Sándor hatalommal való szembeszegüléseiről is Márkus Béla előadásában. A hétfői napot Szokolay Sándor Télvégi tavaszváró – Oratorikus látomások Csoóri Sándor verseire című filmjének vetítése zárja.

A szerző hetvenes-nyolcvanas évekbeli költészete lesz a témája kedden Vasy Géza előadásának, majd Tarján Tamás az ifjúságképzet mítoszának változásairól fog beszélni Csoóri Sándor lírai életművében. Falusi Márton A radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetében címmel tart előadást, Nagy Gábor pedig a szerző apokaliptikus nemzetvízióit veszi sorra az elmúlt három évtizedből.

A konferencia utolsó szekciójában Sebő Ferenc A népköltészet és Petőfi címmel tart előadást, Fehér Anikó az író-költő és a népzene viszonyát fogja megvizsgálni. Szekfü András Csoóri Sándor és a magyar filmművészet kapcsolatát tárja a hallgatóság elé, Tóth Klára pedig Csoóri Sándor „filmálmaival” ismerteti meg a közönséget.

 

(MTI)


Főoldal

2017. február 06.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Kiss Georgina verseiTóth Erzsébet: Nincs többé Acsai Roland verseiKürti László versei
Prózák
Egy értelmezés műveMindenki a napra törMolnár Vilmos prózáiBeck Tamás prózái
Kritikák
Zajló Tisza - Orcsik Roland kötetéről Lassítósávok verspályán„Csak” a szövegA tétovaságtól az elragadtatásig - Simai Mihály kötetéről
Esszék, tanulmányok
Száműzöttek - Vitairat a humán szakos pedagógusokhoz„… szívébe égették a szabadságot!”Legális drogot árulunkKosztolányi Dezső ismeretlen kötete
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA