Télapó az Örkényben! Rendhagyó bemutatót rendezett a Magvető Kiadó és a Manó Könyvek. Az Örkény Színházba vitték el legújabb kiadványaikat, hogy a Csoda és Kósza délelőtti előadása után ízelítőt adjanak a karácsonyi kínálatból. Szepesi Dóra beszámolója.

Szepesi Dóra

A szeretet diadalútra indul

A Régi kedvencek sorozatban jelent meg Fodor Sándor klasszikus meseregénye, Csipikéről, a törpéről, Pásztohy Panka új illusztrációival. Hogyan indul a szeretet diadalútjára? Csipike, a törpe történeteiből Pogány Judit olvasta fel azt a részt, amikor Kukucsi, a vakond, a Nyúl és a Madár társaságában a másnapi szarvasbőgésről diskurálnak. A kis állatok a bőgést dalosversenynek hiszik, úgy gondolják, bőgnek egyet a szarvasok, aztán jöhet a bunyó! Ám Csipike békéről és szeretetről ábrándozik. A szeretet dala ismerősen csengett (vagyis bőgött) a Szarvasbikától: „Szeressük egymást gyerekek, mert a szív a legszebb kincs!” A másik szarvasbika folytatta – szintén Pogány Judit hangján: „Ennél szebb szó, hogy szeretet, a nagyvilágon nincs.” De sajnos ezután a bikák mégiscsak megvívtak egymással! A helyzetet enyhítette, hogy Csipikéről kiderült, óriási varázsló, mert a szarvasbikák gyönyörű éneklését ő idézte elő… Mit ér a szeretet, ha csak énekelnek róla? – szomorkodott, ha nem lenne ilyen kicsike, ők is szeretnék, a nagyok, nemcsak a kis erdei állatok. „Belesajdult a szíve. A fájdalom, ha egyébbé nem is, de új mesévé biztosan édesedik. Csipike nem tudta, hogy a legszebb mesék mindig a nagy-nagy fájdalomból születnek.”

      Hiszünk neki. Azt viszont nem tudhatjuk, miféle fájdalomból születhettek a világ népeinek eredetmondái. Az erdei mesevilág után ugyanis A világ kezdetét hallhattuk Gálffi Lászlótól. (Boldizsár Ildikó Mesék az élet csodáiról című gyűjteményének első részében a világ keletkezéséről találunk különböző népektől teremtésmondákat. Ezen kívül vannak benne történetek bátor és bölcs emberekről meg a szerelemről. Ez utóbbiak között olyan ismertebb történetek is, mint például a Világszép nádszál kisasszony és az Ámor és Psyché.) Ez egy indiai mese, a hatalmas perzsiai birkózóról, aki versenyre hívta az indiai birkózót. Ámulva hallgattuk a számtalan kalandot, melyek után végül is egy dinnyehéjból sétál ki minden, ami a világot alkotja. „És ez volt a világ kezdete” – fejezte be a történetet a mesemondó.

     A világ megteremtése után képzeletben hazaszaladtunk a konyhába. Kortárs szöveg következett, költői, színes és illatos mesevarázs Szabó T. Annától: a Fűszermadár egyik történetét Máté Zsolt dalolta el, amelyben fűszereket főznek, hogy elűzzék a szörnyeteget. Egy másik konyhában, a világ túlfeléről érkező Futokoda Cukijó, a japán csodaegér – Kovács András Ferenc verses, ritmusos bravúrja – oldotta tovább a hangulatot. Szőr Lőrinczy Jácint, a színház egere is megelevenedett a versben, Gállfi László segítségével. Vicces Sütidal következett Keresztesi József Mit eszik a micsoda? könyvéből. A „Konyhámban, ha sütemény sül s kókuszillat szálldogál, falatozni nekikészül sok-sok apró svábbogár” kezdetű dalt a Télapó haverja énekelte. A dallam ismerős volt, az idősebbek emlékezhetnek az Illés együttes legendás számára, amely Az utcán címet viseli. Erre az új szöveg: „Finom a süti, a süti, a süti sütemény!” Az öreg kisasszony autós meséiből A postás epizódot elevenítette fel három szereplő. Mosonyi Aliz legújabb, kissé groteszk hangvételű meséi kicsiknek és nagyoknak, autósoknak és gyalogosoknak, utazóknak és otthonülőknek szólnak.

    
Szerzők

     „Nincsen több mese, mese, mese, mese, mese…” – énekelte a moderátor, majd bemutatta a jelenlévő alkotókat a közönségnek, hogy lássák, kivel tudják dedikáltatni a könyveket. Merthogy mégis van még.

Főoldal