Szepesi Dóra
Menőnek lenni
Könyvfesztivál, 2. rész
Nagyon jó, hogy elindult a 12+ -os prózakötet sorozat, mert a diákok megérezhetik azt is, hogy az irodalom nemcsak valami érthetetlen nyelvezetű, mindig nagy mélységekben járó, mondanivalót átadó dolog, hanem olyan, ami róluk, nekik szól, kapcsolatot lehet vele teremteni, egyébként pedig nyelvileg jó szövegeket olvasnak. – vélekedett a Tilos az Á könyvek bemutatóján Vinczellér Katalin, magyartanár a könyvfesztivál egyik legérdekesebb, vasárnapi programján.
Vinczellér Katalin, Horváth Gergely
A kiadó könyvfesztiváli újdonságai kapcsán tilosos szerzőkkel beszélgetett Horváth Gergely újságíró, a Petőfi Rádió Kultúrfitnesz című magazinjának alapító műsorvezetője fiatalokról, olvasásról, szerepekről, szuperségről, menőségről, másságról. A szerzők és könyveik pedig a következők voltak: Gévai Csilla: Lídia, 17; Mán-Várhegyi Réka: A szupermenők; és Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: Időfutár 5. A por hatalma.
Menőség volt a téma
Mi lehet vonzó a kamaszoknak szóló irodalom háza táján? Felütésként Bret Easton Ellis Glamoráma című regényéből idézett a moderátor: „Ez most menő. De mi a menő. Hát most a nem menő a menő.” Körülbelül erről van szó… Hogyan fogalmazzák meg a menőséget az írók? Mán-Várhegyi Réka szerint hamar változik: reggel még menő volt a copf, délután már kibontott hajjal jön haza a kislány. A 90-es években egyébként azt írta az Ifjúsági Magazin, akkor leszel menő, ha természetes vagy, miközben Csilla valami állandóságra szavaz. Andrea a 60-as, 70-es években volt kamasz, a menőség akkor abban nyilvánult meg, hogy a vasfüggöny mögül ki tudtad-e dugni a csápjaidat (volt-e márkás farmerod) vagy volt-e pici rendszerellenesség benned (nem vettél fel nyakkendőt). Viki szerint egyik kritériuma a természetesség, lazaság, vagy az, ha a saját álmait meg akarja valósítani a fiatal, és abba belefektet munkát. De menő az is, ami nem menő: a fogszabályozó, a szemüveg, ami korábban nem, most ezt felvállalni menő. István szerint a menőség mindig valami ellenében jött létre. Régebben a rendszerdiktátum és a közízlés, most a szülő ellen lehet kitalálni a menőséget. Felidézi, hogy ő például a 80-as években frottír zokniba tűrt koptatott márványfarmerban járt… A menőből gyorsan lesz ciki és fordítva. Horváth Gergellyel egy gimnáziumba jártak, és Tasnádi irtó menő volt, már akkor írt és sikerei voltak. A tanárnő szerint ahány közösség, annyiféle menőség, nincs abszolút fogalom: 9-12. osztályosokkal van együtt, a szelfi menő, de osztott, hogy milyen, és ciki, hogy a tanárnőnek nincs instagramja. A jó szakkör menő, de vannak, akik hülyének nézik, aki pénteken délután is bennmarad az iskolában… Csilla megemlíti, akinek van humora egy közösségen belül meg véleménye, és el is meri mondani, az menő. Nem is a humor, hanem a szellemesség a jó szó, szövik tovább, mert a szellemes meglátásokból kiderül, hogy okos, tájékozott művelt vagy. Szóval, ha a kamasz megtalálja a saját erősségé,t és azt bátran tolja, nincs mitől félnie.
Tasnádi egy osztrák ifjúságkutatót idéz, aki szerint a folyamatok ciklusokban zajlanak le: a trendsetterek, a létrehozók után jönnek a korai követők, az a legmenőbb, a következő fázis a mainstream, (amikor már mindenki bokáig érő szakállban mászkál…) – no, akkor lesz ciki és átfordul az egész, kipörög. Van egy látens időszak, majd az arcszőrzet retróként visszatér. Nyilván a reklámipar finanszírozza ezeket a kutatásokat, mert nagyon nagy üzletet lehet rátenni. Ma már elég egy darab szelfi, máris láthatják a világ különböző pontjain és követhetik.
Vészits Andrea, Tasnádi István, Mán-Várhegyi Réka
A műveltséghez, különlegességhez visszatérve Vészits Andrea elmesélte, a Rákóczi Gimnáziumban osztályfőnökük kicsit visszafogott volt, nem látták nagyon trendinek. Egy szép napon kiderült, hogy a Zabhegyezőt ő fordította. Csak ők Sióréti Gyulánénak ismerték, a tanárnő pedig Gyepes Judit néven fordított. Akkor mindenki elolvasta a Zabhegyezőt, és onnantól kezdve egy trendi osztályfőnök lett, mert meglátták benne, ami közel állt hozzájuk, ismeri a szlengjüket. Katalin szerint nincs abszolút menő, ha a tanár partner, akkor trendi. De vannak, akik azt várják el, hogy távoli legyen, szigorú és megközelíthetetlen.
Magyar delegáltnak lenni az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján biztos, hogy menő, szólította fel Mán-Várhegyi Rékát a moderátor, beszéljen a könyvéről. A szupermenőkben a trendiség egy élethelyzet változással indul, ebből alakul a kontraszt: beilleszkedés, elfogadás. Szabó Marci, aki egy lány, bekerül a lakótelepi gimibe, apai örökség nyomán zeneileg nagyon képzettnek érzi magát, de ebben a suliban műveltségét nem igazán tudja menőként használni. Szóba került az is, hogy a könyvbe beleírt egy csomó olyan könyvet meg zenét, amit nem feltétlenül ismer mindenki. Ez nem hátráltatja a befogadást, de adhat extrát a kíváncsiaknak.
A popkulturális utalásoknak van egyébként veszélye, az Időfutárban is, lehet, az évek során avul, és ami ma menő, holnap ciki. Csak egyetlen példa az One Direction-os körük, ami már most megosztja a korosztályok és nemek szerint az olvasókat. Tasnádiék a lányuk miatt vették ki a könyvből a One Directiont, mert valamelyik tag kivált, nehogy zokogjon! Megtudtuk azt is, hogy Justin Biebert már ciki cikinek hívni, merthogy van, hogy a cikit cikizni egy idő után ciki… Réka az avulás-mentesítést úgy oldotta meg, hogy inkább saját kamaszkora örökzöld sztárjait emlegeti. Andrea Wolfit (Mozart) emeli ki ez ügyben, aki az Időfutár szereplőjeként lett trendi, a gyerekek annyira megszerették, hogy egy ismerős 12 éves otthon a Requiemet hallgatta. Ez aztán a hatás! A romlandóság kérdését Csilla úgy oldotta meg, hogy csak a műfajt határozta meg és ez a dzsessz, a Lídia, 17-ben karakánul nyomja ezt a vonalat, ha valaki fogékony rá, kedvet kap, belekóstolhat ebbe a világba. Az író elmondta, a figura megformálásánál nem az életkort figyeli, hanem az érzelmi viharok tanításából indul ki. Egyébként érdekes módon az összes könyvre jellemző a családi töredezettség és az onnan való fölfelé küzdés motívuma. Az olvasó magára ismerhet, mert egyre több az ilyen család. Réka szerint a szereplőt jó nehéz helyzetbe kell hozni, mert akkor fogja megmutatni, hogy milyen fából faragták. Minden családban adódnak nehéz helyzetek, ez folyamatosan próbára teszi egy gyerek életét. Talán a legkönnyebb azzal ábrázolni, hogyha a szülők éppen válnak, jó kiindulópontot adhat egy történethez: új környezetbe kerül az érzelmileg megviselt főhős. De a boldog vég nem ciki, hanem egyre trendibb, utalt itt a fesztivál díszvendégének, Jonathan Franzennek a műveire, ezekben is hepiend van… Tehát a család alaphelyzet. Érdekes tapasztalat, hogy kamasz szempontból az is lehet konfliktus, amikor minden rendben van a szülők között. Tasnádiéknál Vandát az borítja ki a legjobban, amikor turbékolnak a szülők.
Tasnádi, rajongókkal
Hogyan találták meg a regény hangját? Csilla szereti az irodalomba is behozni a természettudományokat. Könyveiben például fizikai törvények hangzanak el, ami elsőre beég. Kultúrmisszió, szerinte, ha megmutatjuk a fizikusok vagy művészek fejét, akkor nem lehet olyan könnyen elfelejteni őket. Tasnádi szerette volna a saját gyerekkorában élő megszólalásokat behozni és a szatirikus irodalmi hagyományokat is feleleveníteni, például Rejtő, Örkény vagy Fekete István hangját, ez utóbbi nagyon fontos szerző, csak alig olvassák. Réka élénken elképzeli a 16 éves kori önmagát, megnevettetné és begyógyítaná a sebeit. Olyasmit akart írni, aminek az akkori énje nagyon örülne.
Tengernyi könyv!
Könyvfesztivál, 1. rész
„Ha a gyermek látja a könyv bűvöletének áldozatul esett szüleit olvasni úton-útfélen, ha minduntalan könyvekbe botlik, nem kizárt, hogy a betűk szerelmese válik belőle” – mondta egy interjúban Lackfi János. Ha van program, akkor a Könyvfesztivál az, ahol könyvekből, írókból és olvasókból épül fel minden. A fesztivál idén is rengeteg kisgyerekes programot kínált, nem kellett a nagymamára hagyni a piciket, sőt! A szervezők a totyogóktól a tinikig minden korosztályra gondoltak.
A legnagyobb állandó helyszín a gyerekkönyvkiadók standjainak szomszédságában lévő Gyermek(b)irodalom, ahol babzsákokon lehetett elnyúlni, például a papírszínházas mesélés közben, vagy a legkisebbeknek szóló Kerekítőn meg a Ringatón.
Papírszínház
A Kerekítőhöz a Móra, a Ringatóhoz a Kolibri könyvét meg is lehet kapni, ez utóbbit CD-vel. A legkisebbeket várta még a Bilimbo Játszóház bábokkal, társasjátékokkal, játéksarokkal. Óvodába készülőknek Turbuly Lilla bátorító ovis meséit ajánlom, nagycsoportosok számára Finy Petra és Pásztohy Panka Iskolások kézikönyve kellemes bevezető lehet az új életszakaszba.
A könyvfesztivál arra is jó, hogy sokféle interaktív foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek, mint például Berg Judit és Mészely Ilka Tökmagok sorozatának közös játékos, rajzos bemutatóján.
Mészely Ilka és Berg Judit
A fesztivállátogató nehéz helyzetben van, mert nem tud egyszerre több helyen lenni, de mindenképp szerencsés volt, aki hallhatta Elekes Dórát és segítőjét felolvasni: a két unokatestvér, Tündi és Samu egymásnak viccesen felelgetős mondókákba foglalt élményeiből, a költőibb stílus kedvelőinek Tamás Zsuzsa olvasott fel Mesék a Teljességhez című, legújabb mesekönyvéből.
Elekes Dóra felolvas
Marék Veronika társaságában természetesen Boribonnal találkozhattunk, valamint Szofival, aki akkorákat tüsszentett, hogy a galambok lerepültek a tetőről, a levelek leestek a fákról, sőt, még az óceán is kilépett a medréből…
Ismét Lackfitól idézek, akinek Vörös Istvánnal közös könyve, az Apám kakasa új kiadásban megjelent: „A mese, a könyv kaland, kijárat, bukfenc, amellyel a jelen világ terének-idejének olykor szorongató kereteiből kiszabadulhatok, francia forradalmár vagyok vagy skót népfelkelő, nyomkereső indián vagy kincskereső kisködmön. Ráadásul képzeletem erejével kell kipótolnom a hiányzó mozaikrészleteket” – vélekedett az irodalom fantáziamozgató és felszabadító szerepéről szólva. Felmerül a kérdés, hogy ehhez a fantáziamozgatáshoz, felszabadításhoz föltétlenül papírból készült könyv kell? A válasz egyértelműen: nem. A papíralapú könyvek mellett saját fejlesztésű mesetabletjét mutatta be a BOOKR Digital. A digitális mesekönyv útra bocsátásával megálmodói a virtuális világ kellékei közt felnövekvő generációra gondoltak, amikor megalkották a BOOKR Kids teljes értékű androidos táblagépet. A Fesztiválon is nagy kedvenc volt, láthattuk, a legkisebbek is biztonságosan használják. Reméljük, ezzel nem tűnik el az igazi mesekönyvek varázsa, igyekeztek az élményt értékkel ötvözni, például a Móra Kiadótól vettek át könyveket. A BOOKR Kids „három az egyben”: könyv, hangoskönyv és interaktív játék, ami a kicsik irodalmi nevelését, szórakozását és nyelvtanulását is szolgálja.
Három nyulak
Az irodalom olyan tenger, amiben mindenki lubickolhat, megfér egymás mellett a klasszikus, a modern, meg még mi minden – juthat a látogató eszébe ismét egy Lackfi-gondolat, miközben a kínálattal szembesül. De milyen jó, hogy ennyiféle könyv van! Hiszen sokféle ízlés, igény, értékrend és stílus létezik, és ez még ráadásul változik is. A sokféleséget érzékeltetve csak néhány könyvet, szerzőt említenék. Természetesen itt volt Varró Dani más verses mesekönyvei mellett az Akinek a… sorozatával. Verseivel az Eszterlánc zenekar is fellépett. A hetvenéves Harisnyás Pippi sem hiányozhatott a kínálatból. Kiválóan elfért a „tengerben” a két sztárrágcsáló, Geronimo Stilton embernagyságú figuráival találkozhattak a gyerekek, a két egér pecsétet is nyomott a rajongó kezekre. Egy másik standon pedig Sven Nordqvist Findusza beszélgetett olvasóival. Megfigyelhetjük, hogy a problémaboncolgató, világot szétszedő, vicces, olykor groteszk látásmódot tükröző mesekönyvek megszaporodtak, vitatkoznak is gyakran, melyik hány éveseknek való, ám emellett a hagyományos mesekönyveknek is van keletje. Ilyen például Hétvári Andrea Csiperi és Susulyka meséskönyve, egy készülő sorozat első darabja, amely a világ harmóniájáról beszél az óvodás korosztálynak.
Szombat délután volt még egy nagyon fontos könyvbemutató, ez már a kiskamaszokat (és persze a szüleiket) érinti; gyerekeink szexuális felvilágosításáról, és három könyvről volt szó.
Testiségről beszélgettek
A beszélgetés témái: a kamaszok és a testiség, hogyan beszéljünk velük a szexről. Hoppál Bori: Az én testem, Nick Fisher: Bumm a gatyában, valamint Chris Miles: Hű, de nagy vagy! című könyvének bemutatóján Hoppál Bori női testtudat oktató, Varga Izabella színésznő és Szabó T. Anna költő, író beszélgettek Csapody Kingával, a Manó könyvek főszerkesztőjével. Mindegyikük anya, kamasz lányokkal, fiúkkal, így hát színesen, sokoldalúan járták körül a témát. Nem volt nehéz egyezségre jutniuk abban, hogy a gyerekek kérdéseire őszinte és természetes válaszokat érdemes adni, ebben a könyvek szakszerűen segítenek, de a testiség mellett nagyon fontos a szerelem emelkedett megélése. Az érzelmek kifejezésének tanulásában pedig éppenséggel a költészet adhat táplálékot, például Szabó T. Anna legújabb könyve, a Senki madara, Rofusz Kinga gyönyörű rajzaival.
