Február 14. nemcsak a szerelemről, hanem a könyvekről is szól! A Nemzetközi Könyvajándék Napon azt szeretnék elérni a szervezők, hogy minden gyermek kapjon ajándékba egy könyvet. Az International Book Giving Day főoldalán Máray Mariann plakátja hirdeti az eseményt. Ennek apropóján Both Gabi kérdezte az alkotót.
A lány, aki nevetve fest!
Hogy került a munkád az International Book Giving Day 2014 plakátjára?
Wittmann Ildikó írt nekem a Gyermekirodalmi Intézet nevében, hogy elvállalnám-e ezt a munkát. Nagyon megtisztelő, hogy rám gondoltak, és imponáló, hogy meghirdetik sok helyen. Mivel önkéntes munkáról van szó, elfogadtam, hogy nem pénzzel, hanem gyerekkönyvekkel honorálták a munkát.
Volt már más nemzetközi projekt is, amelynek a közelébe kerültél?
A MOMÉ-n a Kreatív Technológia Laborban egy évig (2011) dolgoztam egy kísérleti EU-s projektben, TERENCE néven futott. Táblagépekre fejlesztettünk interaktív olvasókönyvet és játékszoftvert, olvasási és szövegértési nehézségekkel küzdő gyerekeknek. Az olvasókönyv történeteihez készítettem illusztrációkat. Nyolc ország vett benne részt, nagyon tanulságos volt.
Ezen kívül részt vettem néhány nemzetközi illusztrációs kiállításon, de ez, gondolom, nem minősül projektnek...
Mi lehet az oka annak, hogy még ekkora tehetséggel is ilyen nehezen lehet érvényesülni az illusztrátori pályán?
Szerintem a tehetség fontos, de kisebb hányadban, mint a szorgalom és a kitartás. Ez egy mesterség, és évekig csinálni kell, hogy jól menjen. Mostanra sok illusztrátort megismertem, és néhány kiadóval is volt alkalmam beszélni. A kérdésre nem bonyolult a válasz: azért, mert sok az illusztrátor és kicsi a piac. A kiadók a könyvek előállítási költségeire koncentrálnak, ami érthető. Ráadásul, szintén érthető módon el szeretnék adni a könyveket, ezért nem mindig vállalják egy progresszívabb illusztráció kockázatát. A karrierjük elején az illusztrátorok azért dolgoznak inkább, hogy valamennyire megvessék a lábukat, és nevet szerezzenek. (Remélem, lassan átlépem ezt a határt!)
Azért mégis lehet ezzel némi pénzt keresni, például külföldi munkákkal, ha szerencséje van az embernek, és kitartóan próbálkozik. És mindenféle más irányba el lehet indulni, én jelen vagyok a pikkudot-oldalon festett tárgyakkal, meg a Két Egér festett határidőnaplói is alternatív felhasználási felületet adnak. Sok illusztrátor nyomatokat árul, képeslapot, stb.
Gondolkodsz azon, hogy egy saját könyvtervvel eljutsz mondjuk Bolognába, vagy esetleg más nemzetközi lehetőségeket keresel?
Igen, mindenképpen. Rájöttem, hogy muszáj, ha tényleg ebből szeretnék megélni. Ráadásul jó tapasztalatom van tavalyról: két könyvet illusztrálhattam 2013-ban egy angol kiadónak, idén tavasszal jelennek meg. Ezt annak köszönhetem, hogy Várszegi Adél (a Kismadár és Kóró írója), a szerzőtársam kivitte a munkáimat és körbemutogatta. Idén már együtt megyünk.
Milyen tapasztalatokat gyűjtöttetek a Kismadár és Kóró létrehozása közben? Mintha kissé értetlenül/éretlenül fogadta volna a hazai közönség ezt a különleges kiadványt.
A Kismadár és Kórónak viszontagságos története van. A lényeg, hogy négy éve készen volt az illusztráció, mire kiadták, és a szöveg lett (szerintem zseniálisan) hozzáírva a képekhez. Általában fordítva szokott történni. Nekem úgy tűnik, jól fogadták az olvasók a könyvet, legalábbis a személyes visszajelzések alapján a gyerekek nagyon szeretik. Az más kérdés, hogy hány olvasóhoz jutott el.
Nagyon tetszett a plakáton megfogalmazódó gondolat: a kisgyereknek biztos támaszt adnak az alatta lévő könyvek, és nagyobbnak érezheti magát általuk. Tudatos volt ez az üzenet?
Nem volt tudatos. Persze, szerettem volna minél több könyvet tenni a poszterre a cím miatt. És nem akartam, hogy a kisfiú mellett ijesztően nagy legyen a krokodil. Így arra jutottam, nem székre állítom, hanem egy könyvkupacra. Örülök, hogy a nézőknek viszont ilyen képzettársításai támadnak.
Mire készülsz mostanában?
Most egy majmos történet (Jakifészek) illusztrációin dolgozom, amit szintén Adél írt. A kiadó (Scolar) az NKA-nál nyert a kiadásra pénzt, reméljük, a közeljövőben meg is jelenik. A Két Egérrel közösen pedig folyamatosan benne vagyok kisebb projektekben, most például a negyedik színező füzet fog megjelenni, a Lovak és lovasok.
Both Gabi
