Kritikák

"számtalan típust állít elénk, a narcisztikus férfit, a mama kedvencét, a megközelíthetet- lent, azt, aki keresi a tisztes- séges nőt vagy éppen a Nivea reklámfiguráját (...)" Erdész Ádám Szil Ágnes...

"arra figyelmeztetett, hogy a felejtésnél is nagyobb bűn, ha már eleve nem akarunk tudni a múltról." Markó Béla esszéje Oravecz Imre regényéről, a Kaliforniai fürjről, a Bárka legfrissebb számából.

Ma temetik Görömbei András irodalomtörténészt, akadémi- kust, a 20. századi magyar líra, a népi irodalom és a határon túli magyar irodalmak kutatóját. Elek Tibor emlékezik rá.

"Elszakadás és lepkelét. Mindig kijutni valahonnan. Így vagy úgy – lepkeként – vajon mennyit ér?!" Szűcs László két könyvéről (Gazos- könyv, Bolondok a parton) Körössi P. József írt kritikát.

"A népi szociográfiákról szóló fejezet szinte valamennyi mű és alkotó, alkotói közösség teljes palettáját nyújtja (...)." Petrik Béla kritikája Papp István könyvéről, A magyar népi mozgalom...

"újabb kötete (...) hozzájárul a „torzképek” eloszlatásához, ú- jabb forrásokat bevonva a vizsgálatba, más megvilágítás- ba helyez tévúton vagy félúton rekedt kérdéseket." Ekler Andrea kritikája...

„a főhős (...) elmondása szerint nemcsak gondolkodni nem tud, de »a legalapvetőbb feladataim elvégzésén túl képtelen vagyok bármit megcsinálni«.” Ménesi Gábor kritikája Barnás Ferenc regényéről.

"Publicisztikájából a realitá- sokban gondolkodó ember portréja bontakozik ki, aki (...) tárgyszerű és pontos elem- zéseivel tűnik ki." Valuch Ti- bor esszéje a publicista, szo- ciográfus, politikus...

"Emigrációt választó kortársai- hoz hasonlóan az ő szintetizáló, integratív gondol- kodásának szellemi, politi- kai életre gyakorolt hatása utólag nem pótolható." Erdész Ádám esszéje Kovács Imréről.
...

"A jövő régészeinek meg- szólalója emberek között él, immáron véglegesen betago- zódva, a napi rutint magáénak tudva..." Pethő Anita kritikája Hartay Csaba legújabb kötetéről.