Rekordszámú jelölés érkezett
a Prima Primissima díjra
Idén a korábbiaknál is nehezebb dolga volt a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának, mert rekordszámú jelölés érkezett hozzájuk a rangos, immár harmadik évtizedébe lépő elismerésre. A több mint 900 jelölést mérlegelve kiválasztották azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és a vele járó, ettől az évtől jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában tartandó gálán.
A 2003-ban alapított díj célja, hogy megőrizze a magyar értelmiség szellemi eredményeit, hogy elősegítse a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlődését egy hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében. A díjat gondozó alapítványhoz érkező jelölésekből minden évben kategóriánként három, összesen 30 nevet választ ki a hattagú kuratórium. Ők már biztosan Prima díjat kapnak, majd az év végi gálán derül ki, hogy közülük kik lesznek a legjobbak a legjobbak között, vagyis a Prima Primissima díjasok. A tíz kategória: magyar irodalom; magyar színház-, film- és táncművészet; magyar képző- és iparművészet; magyar tudomány; magyar oktatás és köznevelés; magyar építészet; magyar ismeretterjesztés és média; magyar sport; magyar népművészet és közművelődés; magyar zeneművészet.
„Rendkívül nagy öröm, hogy ilyen sok jelölés érkezett, hiszen ez azt jelenti, hogy mások is úgy gondolják, ez a díj a szakmai teljesítmény valódi elismerése, hogy olyan emberek kapják, akik minden tekintetben igazi példaképek lehetnek. Az egyéni eredmények, életutak elismerése mellett az is célunk, hogy a Primák és Prima Primissimák emberi tartása, értékrendje, kitartása minél többeket ösztönözzön arra, hogy megtalálják az utat a saját sikerükhöz. Biztos vagyok benne, hogy az idei díjazottak is sokakat inspirálnak majd. Annak érdekében, hogy a díjak továbbra is méltó módon támogassák a kiemelkedő, példaértékű eredmények, életművek létrejöttét, idén megemeltük a díjakkal járó pénzösszegeket” – emelte ki Dr. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
A pénzdíjak ettől az évtől az alábbiak szerint alakulnak:
a Prima Primissima díj 15 millió forintról 20 millió forintra,
a Prima díj 5 millió forintról 8 millióra,
a Junior Prima díj 2 millió forintról 3 millióra,
a Vármegyei Prima díj 1 millióról 2 millió forintra emelkedett, a Vármegyei Prima Közönségdíj, illetve a Különdíj egységesen 500 ezer forintra nő.
A Prima Primissima Közönségdíjjal járó pénzösszeg felajánlója a Prima Primissima alapító Demján Sándor özvegye, Demján Sándorné Lídia, aki csatlakozva Dr. Csányi Sándorhoz szintén bejelentette a díj összegének emelését, így az a korábbi 15 millióról 20 millió forintra nő.
A Prima díjazottak 2024-ben:
Magyar irodalom
Berg Judit, író
Az ELTE-n magyar–angol szakos tanári diplomát szerzett. Első kötete, a Hisztimesék 2005-ben jelent meg. A Rumini meghozta számára a sikert, amelyet több újabb sorozat követett. Munkáját számos szakmai és közönségdíjjal jutalmazták. Művei az óvodásoktól a felnőttekig minden korosztályt megszólítanak. Több könyve kötelező és ajánlott olvasmány magyarországi és határon túli iskolákban. Két kis dínós meséi három éven át az UNICEF munkáját segítették. Művei alapján színpadi adaptációk, filmek, diafilmek, játékok készülnek. Lengemesék rajzfilmjei közel tizenöt nemzetközi fesztiváldíjat hoztak el. A József Attila-díjas író több mint nyolcvan könyv szerzője.
Temesi Ferenc, író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró
A József Attila Tudományegyetem magyar–angol szakán végzett. 19 évesen jelent meg első írása. 9 év múlva kézbe vehette első, játékos, ironikus, a hagyományos elbeszélés megszüntetésére irányuló írásokat tartalmazó novelláskötetét. A Kölcsön Idő a világ első újságregénye. Saját maga is visszatérő szereplője történeteinek. Írt már regényt tarot kártyára, Ji-King-jóslatokra vagy sakkjátszmára. Por című regénye a legsikeresebb, amellyel létrehozta a szótárregény műfaját. A Kossuth- és József Attila-díjas író jegyzi Bartók Béla „lélekrajzát”, sőt papírra vetette saját apja történetét is besúgói jelentésekre alapozva.
Végh Attila, költő, próza- és esszéíró
Gödöllőn agrártudományi, Debrecenben filozófia szakon szerzett diplomát. Első versei az Élet és irodalomban jelentek meg. Verseiben a költészet és a filozófia gondolkodásmódját ötvözi. Alkotásait a nyelvi játékosság, szózsonglőrködés és nyelvi humor, valamint jellegzetes szókimondása jellemzik. A József Attila- és Arany János-díjas költő a belső igazságok keresője. Halálcsillag c. esszékötetében személyes élethelyzetekből kiindulva ás le azok mélyére, és a szellemi találkozások fontosságáról értekezik. Számos műfajban alkot, verseket, novellákat, esszéket, regényeket, tanulmányokat ír. Huszonhat kötete látott napvilágot. Néhány éve természetfilmeket készít.
Magyar színház-, film- és táncművészet
Rudolf Péter, színművész, színház–, és filmrendező
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott 1983-ban. A főiskola után 18 éven át a Vígszínház egyik meghatározó tagja volt színészként és rendezőként, ahol számos ikonikus előadás fűződik a nevéhez. Később az ország több színházában játszott, illetve rendezett, de színházi karrierje mellett folyamatosan dolgozott, illetve dolgozik sorozatokban, tévé- és játékfilmekben. Filmrendezőként az Üvegtigris című filmmel debütált, amelyből aztán trilógia lett, de rendezett történelmi tévéfilmsorozatot és ő a Beugró című improvizációs műsor egyik létrehozója. 2003 és 2005 között az Új Színház művészeti vezetője volt. Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja. 2020 óta a Vígszínház igazgatója, ahol rendezőként és színészként is jelen van a társulat életében.
Szakács Györgyi, jelmeztervező
1974 óta tartó, páratlan gazdagságú pályáján korszakos, színháztörténeti jelentőségű alkotók állandó munkatársa és előadások alkotója. Minden idők egyik legfoglalkoztatottabb jelmeztervezője: több, mint 600 színházi előadáshoz tervezett jelmezeket hazai és külföldi színházak, operák számára. Félszáz játék- és tévéfilm alkotója, többek közt a Semmelweis, a Napszállta, A Hídember vagy a Sortalanság. A napfény íze c. film jelmeztervezéséért Genie-díjra jelölték és az Oscar-díj shortlistjén szerepelt. Igazi rekorder: 17 alkalommal kapta meg az évente odaítélésre kerülő Színikritikusok díját. Kossuth-, Jászai Mari- és Hevesi Sándor-díjas. A Színházi Kritikusok Céhe és a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasa.
Uhrik Teodóra, táncművész, balettpedagógus
Hétéves volt, amikor sikeres felvételit tett az Állami Balett Intézetbe, ahol 1961-ben végzett. Ezt követően Pécsre került, a Pécsi Balett egyik alapítótagja volt, amelynek ma ügyvezető igazgatója. Kiemelkedő művészi érzékenysége, magas technika tudása, előadóművészi tehetsége, színészi képességei, hosszú évtizedekre a társulat meghatározó tagjává tették. Csaknem száz szerepben állt színpadra. Több budapesti és vidéki színház zenés előadásaihoz készített koreográfiát. 1976-ban a Táncművészeti Főiskolán táncpedagógusként diplomázott. Táncos pályája befejezése után a tanítás vált elsődleges feladatává. Érdemes Művész, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, az alapfokú táncművészeti iskolák tanulóinak Klasszikus balett képeskönyv címmel írt könyvet.
Magyar képző- és iparművészet
Elekes Károly, festő-, szobrász- és grafikusművész
A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán végzett. Alkotói korszakaiban a grafika, a festészet, az installáció, a fotóbeavatkozások, a szoborsorozatok és a Tunning program koherensen egymásból következnek. Grafikai lapjai és nyomatai formanyelvére az indulatos-expresszív megfogalmazás jellemző. Az anyagi valóságot tükröző, érzékien szemléletes, a szürrealizmust, a figurativitást és a nonfigurációt egyesítő műveire egyszerre jellemző az idea- és médium-központúság és a konceptuális gondolkodásmód. Tunning programja a dolgok megmentéséről, gondozásáról, szarkasztikus átértelmezéséről szól. A Munkácsy-díjas alkotó a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Mengyán András, képzőművész, designer, professzor
A geometrikus absztrakt festészet, a konstruktivizmus örökségét hordozó tárgyalkotás és a multimédiás installációk egyik karakteres és újító képviselője. Az Iparművészeti Főiskolát 1968-ban végezte el. Iparművészeti érzékenységének megmaradása mellett érdeklődése a képzőművészet felé fordult. Konceptuális, geometrikus, szeriális és későbbi munkái rendszerelvűen fogalmazódnak meg. A nyolcvanas években olyan számítógépes munkákat és environmenteket készített, amelyekben úttörő volt mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban egyaránt. Integrálta a fény, a hang, a film, a tükör és a huzalok által formált tereket a nézők aktív bevonásával. Művei számos hazai és több nemzetközi közgyűjteményben megtalálhatók.
Szűcs Attila, festőművész, képzőművész
1990-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Noha általában a figuratív vagy realista festészet talaján marad, jellegzetesen érzékeny fénykezelésének és provokatív színhasználatának is köszönhetően festményei gyakran valóságon túli hatást keltenek, ahol a személyes emlékek a kollektív emlékezet darabjaival keverednek. Festményeinek fontos technikai és tematikai felvetése az idő fogalmának kutatása, valamint a tudás és nem-tudás határainak keresése. Munkásságából a Ludwig Múzeum rendezett átfogó kiállítást, művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Ludwig Múzeumban, valamint számos neves külföldi magán- és közgyűjteményben.
Magyar tudomány
Prof. Dr. Dóczi Tamás, idegsebész, egyetemi tanár
A Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát. Érdeklődése a sebészet, majd az idegsebészet felé fordult. Több mint 20 évig vezette a PTE Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikáját, ahol ma is professzorként dolgozik. Közreműködött a modellértékű Pécsi Diagnosztikai Központ megalapításában, és szoros együttműködést alakított ki a Pécsi Neurológiai és Pszichiátriai Klinikákkal. Ennek eredményeként jött létre az ország legelismertebb klinikai idegtudományi központja, ahol az idegrendszeri betegségek teljes diagnosztikai és terápiás spektruma elérhető. A Széchenyi-díjas orvos, egyetemi tanár az MTA rendes tagja.
Dr. Entz Géza, művészettörténész, műemlékvédelmi szakember
Az ELTE BTK történelem–művészettörténeti szakán végzett. A mai magyar műemlékügy, épített kulturális örökségünk gondozásának kiemelkedő szakmai és politikai képviselője. Fő kutatási területe a középkori Magyarország építészettörténete és Magyarország művészeti-műemléki értékeinek új, a legkorszerűbb elvek alapján kidolgozott számbavétele. Az ebben elért eredményei alapján a hazai műemlékek tudományos felleltározásának hosszú távú programját irányítja. Szakmai munkásságát az 1980-as évek közepétől mindenkor széles körű közéleti és szakpolitikai tevékenység egészítette ki a határon túli magyarság, a tudománypolitika és az egyetemes magyar kultúra szolgálatában.
Prof. Dr. Roska Botond, neurobiológus, egyetemi tanár
A Semmelweis Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát. A Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézetében doktorált, ezután a Harvardon tanult genetikát és virológiát. Jelenleg a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora. 20 éve dolgozik a vakok látásának helyreállításán. 2021-ben számoltak be az első vak betegről, akinek részlegesen helyreállították a látását. Számos díjat kapott, köztük a Körber-díjat, a Louis Jeantet-díjat és a Wolf-díjat, amelyeket a Nobel-díj „előszobájaként” is szoktak emlegetni. A világhírű neurobiológus a Szent István Rend kitüntetését is átvehette.
Magyar oktatás és köznevelés
Lajos Józsefné, matematikatanár, matematika tantárgyi szakértő
Az ELTE TTK matematika–fizika szakán végzett. Programozó, majd főállású matematikatanár. Később a matematika tantárgy országos gondozója, tantervek készítője, tankönyvi referens, lektor, cikkek írója, a Matematika című lap főszerkesztője. Tagja volt több NAT Matematika Bizottságának. Az Oktatási Hivatal Érettségi és Versenyszervezési Osztályát vezette. Az MTV „Aki mer, az nyer!" c. matematikai vetélkedő zsűritagja, a Magyar Rádió „Törd a fejed!" c. műsorának rovatvezetője volt. A Nemzetközi Matematikatanári Akadémia és A matematika tanításának aktuális kérdései c. országos program megálmodója, megvalósítója. Ma is több bizottságban, kuratóriumban dolgozik.
Pénzes Ottó, történelemtanár, iskolaigazgató
A nyíregyházi és az egri tanárképző főiskolán tanult. Mécsvilág címen lapot szerkesztett, helytörténeti könyvet írt, internetes történelemkönyvet állított össze, ásatást szervezett a tanítványaival, megosztva ezzel a kutatás, a felfedezés izgalmát. Történelem óráin barokk zene szól, s olyan tudást ad át, amivel egész életükre megtanulják becsülni az értékeket. 2018 óta a mátészalkai Képes Géza Általános Iskola igazgatója. Pedagógiai gondolkodása három pillérre épül: a pedagógus személyének központba állítása, a különleges vizuális terek létrehozása a magyar kultúra alapértékeinek felsorakoztatásával, illetve a diák személyiségjegyeinek kibontása, formálása.
Szentegyházi Gyermekfilharmónia (Fili), 100 tagú gyermekkórus és 40 tagú ifjúsági szimfonikus zenekar együttese
Több mint 42 éve alakult a szentegyházasfalvi (Vlahita) 1. sz Általános Iskola (ma Mártonffi János Iskola) tehetséges diákjaiból. Az erdélyi együttest székelyruhás gyermekkórus és amatőr fúvós, vonós zenekar alkotja. Karnagya és vezetője Haáz Sándor zenetanár. A Magyar Örökség díjas együttes a nemzeti, főként a székely kultúra ápolását, a helyi zenei hagyományok őrzését és közvetítését tűzte ki célul. A 140 gyermek évente 20-30 alkalommal lép közönség elé. Repertoárjukban eredeti magyar népdalok, népdalfeldolgozások, történelmi énekek, valamint más népek dalai szerepelnek. Több hangfelvételük és daloskönyvük jelent meg.
Magyar építészet
Andor Anikó, táj- és kertépítész, c. egyetemi tanár
A Kertészeti Egyetem kerttervező diplomája után a BME Építész karán városrendezési szakmérnökként végzett. Pályáját a Lakótervben kezdte, majd megalapította a LAND-A műtermet. Országosan ismert parkokban, városképet meghatározó tereken és műemléki környezetben megépült terveiben közös „az összhang és egymásra hatás, építészet és térépítészet között”. Erőssége a műszaki, építészettörténeti, kertépítészeti tudás szintézise, látványba komponálása. Ezt igazolják munkái, pl. Gül baba türbe függőkert, Kőbányai Szt. László tér Lechner szobrának környezete, Graphisoft park, Dunabogdány katolikus emlékkert, Hódmezővásárhely városközpont. A Ybl-díjas táj- és kertépítész 30 éve több egyetem meghívott előadója.
Földes László, építész
Tanulmányait a Műegyetem Építész Karán végezte, majd a Helsinki Egyetemen folytatta. Finnországban a Järvinen-Airas építészirodában iskolák, óvodák és lakóházak tervezésében vett részt. Turányi Gábor hívására hazatért, közös munkájuk a Visegrádi Erdei Iskola Pro Architectura díjban részesült. 1994-ben építészirodát alapított. Munkái között olyan épületek sorakoznak, mint a Toldy Gimnázium Tornaterme, a Kemenes Vulkánpark, a Sauflon Innovációs Központ és az M12 Irodaház, amelyet az épületbe szőtt növényvilág tesz élővé. Munkásságát 2006-ban Ybl-díjjal ismerték el. Legfrissebb lakóházával idén elnyerte az „Év Háza” díjat.
Vadász Bence DLA, építész
A Műegyetem Építészmérnöki Karán végzett. Építészcsaládba született. Édesapja, Vadász György építészirodájának vezetését 2000-ben vette át. A családi örökséget továbbvitte, mégis új utakra indult. Vallja, hogy az építészet a művészeteknek esszenciája. Az Ybl- és Pro Architectura díjas építész nevéhez olyan épületek fűződnek, mint a Meininger Hotel, az Országgyűlés – Szabad Györgyről elnevezett – irodaháza, a Morgan Stanley Irodaház, a Margit ház, a Láng Sport- és Szabadidőközpont épületegyüttese, a budavári „koldus Kapu” vagy a Béke úton felépült „Fecskeház”. Több mint 25 éve vesz részt az egyetemi és főiskolai oktatásban. Eddig nyolc verseskötete is megjelent. Az MMA rendes tagja.
Magyar ismeretterjesztés és média
Betlen János, televíziós műsorvezető
Pályáját a Magyar Rádióban kezdte a Külföldi Adások Szerkesztőségében, amelynek a rendszerváltás után főszerkesztője lett. Tolmácsként és műfordítóként is dolgozott. Szamizdat anyagokat írt és fordított, külföldi újságoknak tudósított titokban, álnéven. A rendszerváltás hónapjaiban a Híradó műsorvezetőjeként ismerhette meg a hazai közönség. Ezt számos politikai és ismeretterjesztő műsor: az Aktuális, a Záróra, a Törzsasztal, a Kormányváró, a Nap-kelte követte. Jani házhoz megy című riportműsorában hétköznapi emberek életét mutatta be. Beszélgetések a klubban c. műsorában pedig külföldi tudósok voltak a vendégei. Napjainkban a Metazin című internetes lapszemlét szerkeszti.
Kutatók éjszakája, ismeretterjesztő programsorozat
Az Európai Bizottság kezdeményezésére a Marie Skłodowska Curie akciók támogatásával minden évben megrendezett tudományfesztivál, amelynek célja a tudós bemutatása a társadalomnak és a kutatói életpálya népszerűsítése. A 2005 óta huszadik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvénysorozat jelentős fejlődésen ment át. Az akkori egy helyszínhez – Härtlein Károlyt kezdeményezésére a BME-n – és tucatnyi programhoz képest 2016 óta az RCISD Regionális Tudásközpont koordinálásával 50-nél több városban, száznál több helyszínen, kétezernél több program valósul meg, amelyek izgalmas és közérthető előadásokkal, látványos és szórakoztató kísérleti bemutatókkal, érdekes és tanulságos laborlátogatásokkal vezetik be az érdeklődőket a tudomány rejtelmeibe.
Vass István Zoltán, sportriporter, újságíró
Szegedi egyetemi tanulmányainak befejezése után egy rádiós-televíziós vetélkedő műsornak köszönhetően 1967-ben a Magyar Rádió belpolitikai munkatársa lett. Előbb a szolnoki stúdióban volt pályakezdő, majd a Magyar Rádió szegedi tudósítója lett. 1971-ben került a Magyar Rádió sportosztályára. Hét nyári olimpiáról közvetített. Közel negyven év alatt mintegy 1500 futball és számos más sporteseményről tudósított. Az ő nevéhez fűződik a Sportsegély elnevezésű jótékonysági akció is. A Magyar Rádiótól a Lánchíd Rádióhoz, majd a Karc FM-hez vezetett az útja, ahol – már nyugdíjasként – műsorvezető-riporterként dolgozott. Jelenleg a Magyar Rádió Montágh Testületének tagja.
Magyar sport
Dr. Gyarmati Andrea, olimpiai ezüstérmes úszó, orvos, író
A Nemzet Sportolóinak gyermekeként nem meglepő, hogy alig háromévesen már a BVSC-uszodában szeli a vizet. 1969-ben a Ferencvárosba igazol. Juniorként háromszoros Európa-bajnok. 1968-ban tagja a Magyar Olimpiai Csapatnak, Mexikóban háromszor is pontszerző. Nyer két Európa-bajnokságot, két Eb-ezüstöt, egy világbajnoki bronzot. A csúcsot a müncheni olimpia jelenti számára. 100 háton ezüst-, pillangón bronzérmes, a gyorsváltóval negyedik. Az olimpia évében világcsúcsot úszik 100 pillangón. 1975-ben befejezi a versenyúszást, majd négy év múlva megszerzi az orvosi diplomát. Gyermekgyógyász, ortopéd szakorvos, a mai napig praktizál. Napjainkban pedig cikkeket ír és blogol, nyolc sikeres könyve megjelent, a kilencedik előkészületben.
Gyulay Zsolt, olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető
1976-ban kezdett el kajakozni a Váci Hajónál. 1982-ben a Rába ETO csapatához igazolt, majd a Bp-i Honvéd SE versenyzője lett. Az 1988-as szöuli olimpián egyesben és a négyes tagjaként is olimpiai bajnok lett. A barcelonai olimpián mindkét számban ezüstérmet szerzett. Világbajnokságokon 14 érmet, köztük 6 aranyat nyert. A magyar bajnokságokon 31 alkalommal állhatott fel a dobogó tetejére. A Testnevelési Egyetemen szakedzőként, a Külkereskedelmi Főiskolán szakközgazdászként diplomázott. Sportvezetőként is fényes karriert futott be. Tizennégy éve vezeti a Hungaroring Sport Zrt.-t. 2022-től a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.
Gyurta Dániel, olimpiai bajnok úszó
Már 13 évesen ő tartotta 200 méter mellen a 16 éves korosztály csúcsát. Két év múlva Athénban olimpiai ezüstérmes mellúszó lett. 2012-ben a londoni olimpián arany érmet szerzett 200 méteres mellúszás kategóriában, ezzel új világ-, Európa- és olimpiai rekordot állítva fel. 3 világbajnoki arany- és 1 bronzérmet, kontinensviadalokról 2-2 aranyat és bronzot hozott. 2013-ban tagja lett az Európai Olimpiai Bizottság Sportolói Bizottságának, ezzel elindult sportdiplomata életútja. A riói olimpián nyolc évre beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Sportolói Bizottságába, tagja lett a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének és közgyűlésének. 2024 októberében bekerül a Fort Lauderdale-i Nemzetközi Úszó Hallhatatlanok Csarnokába.
Magyar népművészet és közművelődés
Bognár Szilvia, népdalénekes
A Vasi Népdalstúdió és a Boglya népzenei együttes énekeseként indult Vas megyéből. 18 évesen a Népművészet Ifjú Mestere lett. Az ELTE néprajz szakán diplomázott. Három évtizede a magyar zenei élet sokoldalú szólistája, világszerte jeles képviselője. Saját, példaértékű formációi mellett számtalan produkció, közel 80 album vezető előadójaként, vendégeként hallható, légyen az népzene, énekelt vers, régizene vagy világzene. A Zeneakadémia Népzene Tanszékének oktatója, de a gyerekkoncertek, a szabadegyetemi előadások révén több korosztály zenei nevelésére is nagy hangsúlyt fektet. Artisjus, eMeRTon és Közép-magyarországi Regionális Prima díjas előadó.
Kerényi Róbert Szigony, népzenész, népzenegyűjtő, tanár
A táncház mozgalom emblematikus alakja. A moldvai és gyimesi népzene és néptánc kortárs kultúrában való elterjesztésének kulcsszereplője. Az Óbudai Népzenei Iskolában kezdte tanulni a népi furulyázást. 1988-tól népzenét gyűjtött és tanult a gyimesi és moldvai csángó magyarok között. Ezerórányi népzenei gyűjtése a Zenetudományi Intézetben és a Hagyományok Házában található. A Tatros és a Szigony zenekar, az Avar Horda, a Marczibányi téri Guzsalyas és Kőketánc gyerektáncház, valamint a Zempléni Serkertánc tábor alapító tagja. Egyedi, improvizatív furulyajátéka táncházakban, koncerteken és színházban hallható. Szervezői és tanári teljesítménye is kiemelkedő.
Salamon Beáta, népzenész, előadóművész, tanár
Tevékenysége sokrétű. 40 éve tanít, jelenleg a Váci Zeneművészeti Szakgimnázium művésztanára. 1983-ban alapította a Méta zenekart, 35 évig volt a prímása. 33 éve művészeti vezetője a nemzetközi hírű Méta népzenei tábornak. Többek között eMeRTon-díjas és a Magyar Arany Érdemkereszt birtokosa. Zsűritag az MTVA „Fölszállott a páva” műsorában. Évekig a Magyar Állami Népi Együttes prímása. Népzenét gyűjtő és lejegyző szakember, 2003-ban jelent meg Magyar népzenei dallamgyűjteménye. Világzenei produkciók mellett a HeavyMéta, a Nox és a Balkan Fanatik közreműködője is. A Csík zenekar állandó zenei rendezője, színházi előadások gyakori vendégművésze.
Magyar zeneművészet
Boldoczki Gábor, trombitaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára
Számos nemzetközi verseny, köztük a párizsi Maurice André trombitaverseny győztese. Nemzetközi szólókarrierje során neves koncerttermek, mint például a bécsi Musikverein, az amszterdami Concertgebouw, a berlini Filharmonia, a luzerni KKL, a Művészetek Palotája, a Zeneakadémia visszajáró vendége. A klasszikus zeneművek mellett kortárs darabok rendszeres előadója. Nevéhez fűződik számos magyar és külföldi zeneszerző versenyművének ősbemutatója. 10 albuma jelent meg a Sony Classical gondozásában. 2008-ban Junior Prima díjat, 2013-ban Liszt Ferenc-díjat, 2019-ben Bartók–Pásztory-díjat kapott, 2023-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.
Budai Lívia, operaénekes
1973-ban diplomázott a Zeneakadémián, 4 évig a Magyar Állami Operaház Magánénekese. Az Erkel verseny megnyerése után, közel 10 évig a bajor Állami Operaház tagja. 40 éves karrierje alatt a világ legnagyobb Operaházainak keresett vendége, München, Hamburg, Firenze, Párizs, London, Brüsszel, Marseille, San Francisco, New York. Kivételes hangi adottsága mellett nagyszerű szerepformálását is elismeréssel értékelték a kritikusok. Olyan világhírű énekesek méltó partnereként lépett fel, mint Caballe, Domingo, Pavarotti, Carreras. Az olasz drámai mezzoszoprán szerepek mellett kiváló volt a német és a francia nyelvű operák tolmácsolásában is. 2010-ben a Pro Cultura Hungarica díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg.
Rúzsa Magdolna, énekes, dalszerző
2006-ban megnyerte a TV2 harmadik tehetségkutató versenyét, a Megasztárt. A következő évben ő képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon Helsinkiben, a döntőben hazánk egyik legjobb eredményét érte el, valamint szerzői különdíjas volt. A Máté Péter-, Artisjus, háromszoros Fonogram és négyszeres Petőfi Zenei díjas énekesnő közönségének az elmúlt bő másfél évtized alatt rengeteg arcát mutatta meg. A rádióban legtöbbet játszott előadónak 14 albuma jelent meg, s csaknem félszáz dalszöveget írt. A többszörös arany- és platinalemezes énekes a dalok mellett mesekönyvet is írt, s a történet alapján musical dalokat is készített. 2024 februárjában ötödik alkalommal adott dupla teltházas koncertet a Budapest Arénában.
A 2024. december 6-i gálán, amelyen az előző évek díjazottai lépnek fel, a Prima és Prima Primissima díjak mellett a Prima Primissima Közönségdíjat is átveheti közülük valaki, mégpedig az a jelölt, akire a 2024 novemberében induló közönségszavazás ideje alatt a legtöbb voks érkezik. A voksolás módját, a jelölteket az alapítvány Facebook- és Instagram-oldalán ismerhetik meg az érdeklődők, amelyeket érdemes követni, hiszen a szavazók közül egy szerencsés nyertes 1 millió forinttal lesz majd gazdagabb, melyet OTP bankkártyán fog megkapni.
Rövid díjtörténet
A díjat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) támogatásával 2003-ban Demján Sándor alapította, a Prima Primissima Alapítványt 2013-tól az OTP Bank gondozza és finanszírozza tovább. Dr. Csányi Sándor a kezdetektől a Kuratórium elnöke.
A Prima Primissima díj az elmúlt két évtizedben további díjakkal bővült. 2005-ben adtak át először a területi Prima díjakat, ma már minden vármegyében hárman vehetik át a Vármegyei Prima díjat. Az először 2007-ben átadott Junior Prima díjakat jelenleg öt Társalapító finanszírozza: a Magyar Fejlesztési Bank a tudomány, az MVM Zrt. a zeneművészet, a Docler Holding a népművészet és közművelődés, a KAVOSZ Zrt. az ismeretterjesztés és média, az MBH Bank pedig a színház-, film- és táncművészet terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja.
