Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író beszédet mond a megnyitón a budapesti Millenáris parkban
2024. szeptember 26-án.
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
Megnyílt a 29. Budapesti Nemzetközi
Könyvfesztivál a Millenárison
Megnyílt a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtökön Budapesten a Millenáris parkban, ahol csaknem 150 kiállító, valamint neves magyar és külföldi írók várják a látogatókat vasárnapig.
Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író a csütörtöki megnyitón egyebek mellett arról beszélt, hogy a generációk óta fel nem dolgozott egyéni és kollektív traumák, az elhallgatott és elhazudott múlt, a háborúk pusztításai, az üldöztetések, a diszfunkcionális családok, a titkok és tabuk, az igény szerint narrált jelen a lehetőségekkel teli jövőnket temetik maguk alá.
Mint mondta, a transzgenerációs traumákkal terhelt társadalomban megfigyelhető, hogy az egyének és a csoportok indulatai könnyen feltüzelhetőek és az önreflexió, valamint az érzelemszabályozási kapacitás hiánya miatt játszva taszíthatók a szélsőségek irányába.
A pszichológus kiemelte, hogy a csecsemőkorban megélt gondoskodás minősége fontos agyi struktúrák fejlődését befolyásolja, ekkor alakul az ősbizalom. Az amerikai pszichológiai társaság 2020-as tanulmánya szerint azoknak a szülőknek, akik naponta olvastak a gyerekeiknek, alacsonyabb volt a stresszszintjük, jobban értették gyerekeik szükségleteit és „melegebben” bántak velük. Az olvasás erősítette az érzelmi kötődést szülő és gyerek között. Az alacsonyabb stressz-szint pedig a türelem, a tolerancia és az empátia növekedéséhez vezetett – hangsúlyozta.
„Ha valamit tenni szeretnénk a jövő generációjáért, olvassunk nekik! Mi megnyugszunk, ők pedig stabilabb, empatikusabb és jobb emberré válnak” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az irodalom fejleszti a szociális készségeket, a szereplőkön keresztül megtanuljuk magunkat kívülről, a másikat belülről látni, és megérteni a sajátunktól eltérő vágyakat, gondolatokat, érzéseket és szándékokat.
A történetek segítségével könnyebben eligazodhatunk az emberi kapcsolatok sokszor kusza útvesztőiben. Aki olvas, jobban érti önmagát, a másikat és a körülötte lévő világot, az összefüggőségeket, és az irodalom segít kilépni a meg nem értettség és meg nem értés burkából – fogalmazott Orvos-Tóth Noémi.
Jonathan Lacote, Franciaország budapesti nagykövete elmondta, hogy idén Franciaországot érte a megtiszteltetés, hogy a könyvfesztivál díszvendége lehet. Hozzátette: a francia standnál a lehető legszélesebb választék érhető el francia irodalmi művekből és esszékből. A nagykövet köszöntőjében méltatta a fordítók szerepét is. Kitért arra, hogy a francia könyvek magyarországi terjesztése mellett egyre több magyar szerző klasszikus és kortárs művei érhetők el a francia könyvesboltokban.
Aggódunk a könyvekért, aggódunk az olvasásért, de az aggodalom mellett van ok a bizakodásra is – hangsúlyozta köszöntőjében Karácsony Gergely főpolgármester. Hozzátette: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adatai azt mutatják, hogy a könyvfesztivál díszvendégeinek köteteit sokkal többen kölcsönzik ki az esemény után a könyvtárakból.
Az irodalom és az olvasás ügye fenyegetve van, kihívásokkal terhelt, de nincs elveszve, mert az európai statisztika szerint a legtöbbet a 16 és 29 év közöttiek csoportja olvas, ezért van okunk bízni a fiatal olvasókban – hangsúlyozta a főpolgármester.
Karácsony Gergely azt mondta: az utánunk következők megtapasztalják azt, amit a könyvfesztivál díszvendége, Jón Kalman Stefánsson izlandi író mond: az irodalom meg tudja változtatni a világot és az isteneket is. Az irodalom némán fejti ki hatását, de folyamatosan, mert az emberek mindig olvasnak.
A fesztivál díszvendége Jón Kalman Stefánsson a megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adott át.
Az izlandi írót Tompa Andrea méltatta. Az író úgy fogalmazott, hogy a „szív felragyog és szenved” Jón Kalman Stefánsson műveiben, amelyből eddig 11 jelent meg. Az olvasók a kötetekben találkoznak halszagú emberekkel, nagy vízzel, álomszagú gyerekekkel, elütött kiskutyákkal, sok alkohollal, valamint nagyokat álmodókkal, fagykúpokkal és sokszor a halállal. „E különös vidék kinyílik, alakot ölt ezekben a könyvekben, az olvasó belső képei pedig elevenné válnak” – méltatta a szerzőt Tompa Andrea.
A Közép-európai Irodalmi Díjat Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adta át Visky András erdélyi magyar írónak.
(MTI)
