Molnár Vilmos új kötete
lett Az Év Legjobb Könyve 2022-ben
Molnár Vilmos Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium című kötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját. A 2022-es Könyv Nívódíjat Jánosi Zoltán Antigoné gyűrűi – Kézjelek Kreón árnyékára című tanulmánykötete, Medvigy Endre Népiség, Erdély, Trianon című tanulmánykötete, Szakonyi Károly A csend napjai című kisregénye és Visky András Kitelepítés című regénye nyerte el. A díjakat hagyományosan a tagozat Élőfolyóirat-sorozat estjén adják át, ezúttal december 5-én a Magyar Művészeti Akadémia irodaházában.
Az Irodalmi Tagozat Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, akadémikus, a nemzet művésze javaslatára 2014-ben, nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy az MMA által évente „Elismerő oklevelekre” a tagozatok rendelkezésére bocsájtott összegből megalapítják Az Év Legjobb Könyve Díjat és a könyves Nívódíjakat, amelyekre a jelölteket minden év novembere és a következő év októbere között megjelenő könyvek közül műfajtól függetlenül választanak ki. Az Irodalmi Tagozatban tevékenykedő akadémiai tagok minden évben javaslatot tesznek a díjazottakra, majd titkos szavazással döntenek arról, hogy az előterjesztettek közül kik a legérdemesebbek.
Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei
„Kőrösi Csoma Sándor külföldön minden bizonnyal a legismertebb székely-magyar. Indiától Franciaországig, Svájctól Amerikáig jelentek meg róla méltatások, tanulmányok, monográfiák, regények. Japánban, az 1930-as években bódhiszattvává avatták. És az érdeklődés iránta nemhogy csökken, inkább nőni látszik. Ismereteink a nagy keletkutató és nyelvész életéről, hosszú vándorútjáról a magyar őshaza felkutatásáért igen hézagosak. Közrejátszik ebben Csoma közismert szerénysége, szűkszavúsága is, az, hogy saját egóját mindig háttérbe szorította, alárendelte a nagy célnak. Életének, utazásának fehér foltjait próbáltam kitölteni a mese eszközeivel. A fikció nem a valóságtól való öncélú elrugaszkodás, hanem a lényeg megragadásának módja a fantázia játékos, néha humort sem nélkülöző igénybevételével.” (Molnár Vilmos [1962, Csíkszereda] Márai Sándor- és József Attila-díjas író.)
(Forrás: corvinakiado.hu)
Antigoné gyűrűi
Jánosi Zoltán tanulmánykötete – Szophoklész Antigonéjában jelölve meg e küzdelmes irodalom sok évszázadra továbbsugárzó európai alapmodelljét – a szellemi ellenállásnak a magyar irodalom valamennyi műnemében megnyilvánuló példasorát világirodalmi kitekintésekkel – például Federico García Lorca, Szergej Jeszenyin, Csingiz Ajtmatov, Gabriel García Márquez életművét a látóterébe vonva – értelmezi. (Forrás: magyarnaplo.hu)
Népiség, Erdély, Trianon
A Népiség, Erdély, Trianon Medvigy Endre válogatott tanulmányait tartalmazza. A népi irodalom és az erdélyi magyar irodalom kiválóságainak pályájáról, életútjáról, munkásságuk figyelemre méltó epizódjairól beszélnek ezek az igazságkereső írások. Erdélyi Józsefet, Sértő Kálmánt és Sinka Istvánt három csillagként emlegették a negyvenes évek első felében. A tanulmányok tükrében legszebb írásaik ma is fényesen ragyognak. Kádár Lajos és fogolytársai az I. világháborúban, a keleti fronton nem akarnak sem a fehérekért, sem a vörösökért hősi halált halni, inkább megszöknek és hazatérnek hazájukba, Magyarországra. A Szárszói Találkozót, az 1943-asat lehet-e negyven évvel később, a kommunista érában megismételni? Nyirő József irodalmi munkásságának kevésbé ismert momentumai is megismerhetőek, az például, milyen kapcsolata volt a székely írónak Kele Jánossal, a léleklátóval. Milyen Trianon visszhangja a húszas–harmincas évek Magyarországán? A könyv fejezeteit követve egészen Döbrentei Kornél veretes költészetéig juthat el az érdeklődő olvasó. (Forrás: libri.hu)
„Medvigy kutatómunkája során ténylegesen a megsemmisülés elől rántott vissza verseket, dokumentumokat, perdöntő adatokat. Látszólag némán, a periférián munkálkodott. Küzdött, a szó valós értelmében szívósan küzdött történelmi tudatunk megtisztításáért az előítéletektől, amelyek megfosztottak bennünket irodalmunk értékeinek tetemes részétől. Most, hogy egybegyűjtve láthatjuk Medvigy Endre java életművét a Népiség, Erdély, Trianon címmel közreadott kötetben, nemcsak következetességéről és példamutatóan etikus kutatói tárgyilagosságáról győződhetünk meg, hanem arról is, hogy rendkívüli alapossággal merült el a vizsgált életszakaszokban, és kincsekre bukkant.” (Ács Margit laudációja – részlet)
A csend napjai
A Magyar Mikrokozmosz sorozat a Kárpát-medencei és a világ bármely pontján élő magyarság számára nyit fórumot kisviláguk – mikrokozmoszuk – szépirodalmi műveken, szociográfiákon, emlékezéseken, autobiográfiákon, esszéken, történeti és tudományos műveken át kifejeződő felmutatására. Históriai és szinkron létezésünk olyan mozaikjait helyezve az olvasók elé, amelyek a cseppben tükröződő tenger tisztaságával, modellszerűen vallanak sorsunkról, történelmünkről, s Pilinszky János szavaival: „Ahogyan a tenger az összetört szentségtartóban” (Merre, hogyan?) viselik létünk fényeit és árnyékait. „Az emlékek velünk élnek tovább. Ferenc már évek óta velük tölti az éjszakáit. Éjfél után jönnek, a pirkadattal felerősödnek, és ő várja őket. Hajnali ébredéskor, amikor felmerül valami a múltból, mint valami memoritert, megpróbálja rögzíteni. És ha éppen csak egy mozzanat bukkan fel, azt is megragadja, mélyíti, szélesíti. Életben akar tartani mindent, ami volt. Embereket, tájakat, utcákat, egy fasort, egy kertet, az öreg körtefák alatt a hullott gyümölcsöket, amiket már kikezdtek a darazsak, csillagos augusztusi estéket, a pelék éjszakai futkosásának dobaját a padlás deszkáin… És a nőket. Akiket szeretett, és akik szerették.” (Forrás: magyarnaplo.hu)
„A két világháború közötti Magyarország világát is fellobbantó kisregény története egyszerre zajlik a varázslatos balatoni környezetben és az emlékekben, amelyek hol Budapestig, hol Brüsszelig repítik vissza a főszereplőt – és egyszerre történik egy időből kiszakított pillanatban és a történelemben. Bravúros és letisztult könyv, amelyet akkor érdemes a leginkább olvasni, amikor a lelkünk csöndre vágyik.” (Szentmártoni János laudációja – részlet)
Kitelepítés
Egy osztrák–magyar család a román gulágon.
Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bãrãgan sztyeppe egyik lágerébe.
Az olvasó egy szovjet mintára létrehozott és fenntartott romániai munkatábor hétköznapjait, a sok nemzetiségű foglyok furcsa történeteit ismeri meg, a legkisebb gyermek nézőpontjából.
A regény középpontjában az anya áll, a gyermekei életéért küzdő fiatal osztrák nő. Egy szerencsés véletlen folytán náluk marad a családi Biblia, ebből az egyetlen könyvből az anya naponként felolvas. Ezek a bibliai történetek adják az elbeszélés keretét. A regény azonban nem fejeződik be a szabadulással, a szülőket és a hét gyermeket a román titkosszolgálat továbbra is szemmel tartja. Visky András könyve megrendítő és felemelő történet egy családról, amely kiszolgáltatottságában, megalázottságában is a szeretetből és a bizalomból merít megtartó erőt újra meg újra. (Forrás: lira.hu)
