Szepesi Dóra
„Te is olvasol, ugye?”
Országos médiakampány az olvasás népszerűsítéséért
„Te is olvasol, ugye?” – hangzik az egyáltalán nem költői kérdés. Ezzel a címmel indul ugyanis márciusban a Magyar Lapkiadók Egyesületének és a Supka Géza Alapítványnak a közös, olvasást népszerűsítő pályázata. „Mi a véleményed, mit gondolsz erről a Grecsó novelláról?” – lehetne mindjárt a második kérdés, mivel a népszerű fiatal írót kérték meg, hogy erre az alkalomra írjon egy kisprózát, novellájával kapcsolatban játékra hívják a középiskolás diákokat: írjanak rövid, kétflekkes értelmező szöveget – kritikát, vitairatot, esszét.
A pályamunkákat háromtagú zsűri értékeli – tagjai Für Anikó színművész, Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő és Horváth Gergely, az év rádiós műsorvezetője. Április 11-re, a költészet napjára derül ki, melyik a tíz legjobb pályamű, a legjobbnak választott szöveg szerzője pedig április 21-én, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon egy 150.000 Ft értékű táblagépet kap ajándékba – valamint dönthet arról, kik kapják a MKKE könyvkiadói által felajánlott könyvcsomagokat. Vagyis a győztes ajándékot kap, és az olvasás élményét ajándékozza mások számára, ráadásul az ő pályamunkáját a lapok is közlik majd.
A PISA 2009 összefoglaló jelentése szerint Magyarországon egy gyakran olvasó diák szövegértési teljesítménye átlagosan annyival jobb egy olvasni nem szerető diákénál, mintha három évfolyammal felette járna iskolába. Fontos tehát, hogy az olyan kezdeményezések, mint az SGA és az MLE felhívása, minél szélesebb körben felhívják a figyelmet a mindennapi, értő olvasás fontosságára. A magyar diákok szövegértésben elérték az OECD-országok átlagát. A fejlődéshez minden bizonnyal hozzájárultak az elmúlt évek olyan középiskolai olvasásfejlesztő kezdeményezései, mint az MLE által indított HÍD, valamint a megyei kiadók által működtetett SÉTA és LADIK olvasásra nevelési programok. A PISA 2009 összefoglaló jelentése arra is kitér, hogy nem feltétlenül az olvasással töltött órák száma, hanem annak rendszeressége járul hozzá a jobb teljesítményhez. A „Te is olvasol, ugye?” pályázat keretében egy értő, értékelő, ugyanakkor élményközpontú könyv- és lapolvasásra szeretnék inspirálni a 14-18 éves korosztályt.
A sajtótájékoztatót január 24-én tartották a Centrál Kávéházban. Szabó Tibor Benjámin, a Supka Géza Alapítvány kurátora, a pályázat projektmenedzsere és sajtókapcsolati felelőse vázolta a cselekvési tervet. Bevezetésképpen idézte a 2010-es Olvasás éve alkalmából készült felmérés eredményét, miszerint a megkérdezettek 4%-a sorolta az olvasást a vonzó tevékenységek közé. Ez az adat két rendkívül pozitív dolgot biztosan jelent – fűzte tovább a gondolatot, egyrészt van itt egy 96%-os növekedési potenciál, másrészt az össznépességre vetítve már most van 400 ezer emberünk! A koncepciót finn példa alapján a Magyar Lapkiadók Egyesülete dolgozta ki, ehhez csatlakozott a Supka Géza Alapítvány. A kampányban 16 megyei és két országos napilap, valamint három hetilap vállalta, hogy március 20-án és 27-én két részletben közli Grecsó Krisztián „Csak egy tánc” című novelláját, a pályázat alapjául szolgáló művet.
Hivatal Péter, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökségének tagja, a Metropol vezérigazgatója először is abbéli örömét fejezte ki, hogy összefogtak azok a szervezetek, amelyek a nyomtatott olvasnivalót kínálják az embereknek Magyarországon, a SGA a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, és a MASZRE tették lehetővé, hogy az anyagi forrásokat biztosítsák a pályázathoz. Mint lapkiadók egyesülete ehhez elsősorban a kommunikációt teszik hozzá, így 3 millió olvasót érnek el Magyarországon. Remélik, a pályázat sikeres lesz, és ezáltal nagyobb nyilvánosságot kap az olvasás: így a jövő olvasóinak nevelését is segítik.
Lafferton Kálmán, a Supka Géza Alapítvány elnöke, az MKKE elnökségének tagja az alapítványt bemutatva elmondta, az egyesülésnek régi vágya, hogy megalakuljon egy olvasást népszerűsítő közalapítvány. Az elnök egy másik kezdeményezésről is beszámolt, ami a Múzeumok Éjszakájához hasonlatosan az ősszel megrendezésre kerülő Olvasás Éjszakája lesz, ugyancsak az egész országot mozgatná meg, támaszkodva a kereskedői infrastruktúrára, a boltokra, és egy központi helyszínre.
Az olvasás életminőség – foglalta össze a lényeget egy rövid mondatban Für Anikó színművész, a zsűri elnöke. Az olvasó ember ugyanis másképp áll hozzá dolgokhoz, másképp viszonyul problémákhoz. Azoknak az embereknek a bölcsességéből tud meríteni és szintetizálni a maga számára, akiket olvasott. Neki színészként egyrészt az irodalom a kenyere, mivel irodalmi anyagból teremt hús-vér figurákat, másrészt fontos a minőségi kultúrának a befogadására utánpótlást nevelni. Érdekes egybeesés, hogy az Örkény István Színházban Iram néven hasonló program kezdődött nemrégiben.
Grecsó Krisztiánt zavarba ejti, hogy 3 millió olvasóhoz jut el, de az a legfontosabb, hogy megköszönve eddigi munkájukat, továbbra is arra a bázisra számítanak, akikre eddig, vagyis a pedagógusokra és a könyvtárosokra. Reméli, nagyon sok szellemes, akár szemtelen kritikus szöveg is érkezik az írásával kapcsolatban, amelyben esetleg nemtetszését fejezi ki a szerző. Lehet paródiát írni, és ha valakit vizuálisan érint meg a kispróza, akkor sem fognak megsértődni, az a lényeg, hogy együtt gondolkodjanak. Írásával kapcsolatban a szerző csak annyit árult el, hogy nyelvében is megszólítja, valamint remélhetőleg provokálja majd a fiatal korosztályt. Témája a vonzalom, a hűség-hűtlenség kérdése, és az ezekről való utólagos kommunikáció.
Grecsó Krisztián
A kezdeményezés szakmai mentoraként az iskolákkal való kapcsolattartásban, a pályázati anyagok értékelésében Diószegi Endre középiskolai tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának elnöke lesz a projekt szakmai mentora. Huszonöt éve tanít, másfél évtizeden keresztül a Magyar Televízió Repeta című műsorának irodalomtanára, szerkesztője volt, tankönyvíró. Iskolákkal, diákokkal pedagógusi oldalról is felveszik a kapcsolatot, és arra biztatják a fiatalokat, hogy ne csak elolvassák a szöveget, hanem valamit gondoljanak róla, és azt írják le.
Diószegi Endre szerint az igazi muníció ebben a pályázatban az, hogy soha egyetlen szerző sem írt még egyetlen sort sem a világirodalom szereplői közül azért, hogy középiskolások aztán írjanak róla valamit. Ily módon Grecsó Krisztián Guinnes-bajnoka ennek, ő lesz az első a világon, aki azért írt egy szöveget, hogy ez megtörténjen vele! Bár a középiskolások folyton látnak a tankönyvben képeket, nagyrészt szomorú idős emberek arcképeit, mintha a költők, írók nem is lettek volna fiatalok… Most van nekünk egy fiatal írónk, tette hozzá, és az is fontos, hogy ez a kapcsolat a kortárs irodalommal megmaradjon. A középiskolások olvasnak és írnak, dolgozatokat, esszéket, vitairatokat és kritikákat, de csak nagyon ritkán fordul elő, hogy kortárs irodalommal találkoznak, merthogy az irodalmi kánon döntő többsége a klasszikus irodalmi alkotásoknak a búvárlására ösztönzi őket.
Gondolom, nem vagyok vele egyedül, izgatottan várom a fejleményeket. A közösségi oldalon a pályázat végéig nyomon lehet követni az eseményeket, a főbb dátumok a következők:
- 2013. március 13. – A pályázat beharangozójának megjelenése a résztvevő lapokban
- 2013. március 20. – A novella első részletének megjelenése
- 2013. március 27. – A novella második részletének megjelenése
- 2013. április 04. – A diákok pályamunkájának beküldési határideje
- 2013. április 11. – Előértékelés, a tíz legjobb dolgozatot kiválasztása
- 2013. április 15. – A Für Anikó vezette zsűri a tíz dolgozatból kiválasztja a legjobbat
- 2013. április 21. – Eredményhirdetés a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A zsűri értékeli a pályamunkákat, méltatja a győztes dolgozatot, átadja a nyertesnek az értékes ajándékot (egy 150 000 Ft értékű táblagépet)
- 2013. április 22. – A győztes pályamű megjelenése a lapokban
