Bárka-körkérdés
Válaszol: Podmaniczky Szilárd
Mi volt számodra a 2011-es év legnagyobb irodalmi (és/vagy kulturális) élménye?
A Borremans-kiállítás a Műcsarnokban. Érdemes ráguglizni a képeire, fantasztikus pali. Írtam is róla egy kritikát.
A másik: Rinus van Alebeek fölfedezése. Író, hangművész, performer. A Próbaföltámadás című darabomhoz kerestem zenét, egy olyan embertől, aki 1956-ban született Európában, merthogy az őrangyal szereplőm akkor disszidált az országból, nem bírta nézni, mi történik a magyarokkal, és átkérette magát Hollandiába. Így került a darabba személyileg és zeneileg Alebeek. Érdemes meghallgatni őt is a neten.
A harmadik: Carver: Katedrális. És egyáltalán az egész amerikai irodalom újra fölfedezése. Régen olvastam. Ahogy érdemes megnézni a Mozart és a kaméleonok elején Capote életrajzi vallomását.
Mit olvastál az idei Bárka-számokban a legszívesebben, mire emlékszel vissza a leginkább?
A Humorfesztes anyagok mindig érdekesek. Mínusz ego!
A saját pályád, művészeted szempontjából mi(k) volt(ak) az elmúlt év legfontosabb eseménye(i), történése(i)? Szakmai szempontból hogyan tudsz visszatekinteni, hogyan zárod az évet?
Írtam egy csomó drámát, abból az Albert Einstein paprikás krumpli szép pályát futott. Még Pasadenában az Einstein Papers Projektbe is készült fordítás, bár nem tudom, mi lett a sorsa. A fütyülő disznó című bordalos darabom is jót lett, csak még nem találta meg a helyét. A Kisgyerekek emlékiratai, ami ősszel jelent meg, eddigi könyveim között a legkeményebb volt a számomra. Amint halott gyerekek szavai életre kelnek az íróban, ő maga hal bele a megszületésükbe. Nem tudtam, hogy ennyire erős művészetpszichológiai effektek működhetnek írás közben.
Mit vársz a 2012-es évtől általában és a személyes életed, pályád alakulása szempontjából (lesz-e új köteted például?)
Például: Balatoni borozó. A BB történetét dolgozom föl a kezdetektől a rendszerváltásig - sztorikon keresztül. És rábukkantam egy gyönyörű diagyűjteményre, még az előző balcsis könyv egyik szereplőjénél, aki a BB gépészmérnöke volt. Fotótörténeti gyűjtemény. És van egy csomó regénytervem, ha bármelyikbe bele tudnék fogni, akkor az egyúttal azt is jelentené, hogy él a könyvpiac, vagy pedig azt, hogy a cinizmuson és lobbiérdekeken túl más is működik az irodalmi mecenatúrában. Bármelyikre vevő vagyok.