Balázs Attila
A csevapcsicsa
Magyar változatban esetleg scsebabcsicsa, erősen teológiai érdeklődésű embereknél gyakorta csepapcsicsa, gyengébben tájékozódó személyek esetében valamiféle csicsa, amit a csehek gyártanak - na szóval, eléggé „csehül" állunk ezzel. Bár hála az Adriához való vonzódásunknak, illatát-ízét sokan ismerjük. Nevével együtt sokkal többen, mint egzakt történetét, amely a perzsákig nyúlik vissza. Hogy onnan meg hová tart hátrafelé a füstként gomolygó, fel-felparázsló időben, azt a legkitartóbb kutatók se tudnák pontosan elmagyarázni. Egy eredetmonda szerint az első csevapcsicsa az égből érkezett a földre. A perzsaszőnyegen landolt szerény pattogással, azóta isteni adományként ma is rendkívül nagy becsben van a muszlim világban. Hovatovább immár a nem muszlim világban is.
Kegytárgy, amelyet meg lehet enni. Imát lehet mondani érte, könyörögni érette, akár várni is rá sokáig. Megégetőjét halálosan megfenyegetni, fáradt olajban és serpenyőben kisütőjét a hatóságnál feljelenteni, nyersen hagyóját mély megvetéssel sújtani. Tárgyiasult szimbólum, amelynek művészeti ábrázolása az absztrakt idején teljesedett ki. A szürrealisták szárnyakat is festettek neki, utalva angyali mivoltára. A szocreál megpróbálta csillag alakban elrendezni, hogy aztán az utána következőknek legyen mit dekonstruálni. Lélektani szempontból felesleges hangoztatni, Freud minek látta, mit tulajdonított neki.
Elnevezése természetesen a perzsa kebab, esetleg kebap, kabab, hovatovább kibob szóból származik, s olyan ételt jelöl, amely apró, sült húsdarabkákból áll. Még a húsdaráló elterjedése előtt aszkétikus türelem birtokában lévő emberek késsel vagdosták apróra a disznó-, marha-, továbbá a birkahúst, és szakértők körében továbbra is tartja magát a vélemény, miszerint az az igazi. Mert az olyan csevap sütés után sokkal zaftosabb marad. Ám nyilvánvaló, hogy például egy népesebb lakoma esetén ez az eljárás Sziszifusz igyekezetével találkozik.
Külalakjára nézve két megjelenési formája van: egyik a gombócé, másik a kolbászkáé. Utóbbi főleg a Balkánon terjedt el. Rossz nyelvek szerint azért, mert úgy jobbak a ballisztikai tulajdonságai. Ez azonban nem állja meg a helyét a szigorú valóságban, ugyanis a kolbászka-alak mellett való kiállásban inkább praktikus szempontok játszottak közre. A csevapcsicsa úgy könnyebben átsül, és nehezebben gurul szét. Nem beszélve arról, hogy mérhetetlen előnyhöz juttatja azokat, akik rágás nélkül nyelik le. Akár azért, mert nincs cérnájuk ehhez a művelethez, vagy mert nem maradt foguk hozzá.
Kebabot félre, a Balkánon a csevapcsicsa a törökök révén honosodott meg. Erősítve azt a mondást, miszerint u svakom zlu ima nešto dobro. Vagyis hát: minden rosszban van valami jó. Egyesek tudni vélik, hogy amikor a Fényes Porta katonái megjelentek Bosznia kapujában, sokan - akik akkor már ismerték a csevapot, kicsinyítő képzővel ellátva, többes számban a csevapcsicsit, s valahogy elkerülték a karóba húzást - olyképp élcelődtek, hogy remek, ezentúl legalább nem kell a csevapcsicsáért Isztambulig zarándokolni. Annyira azonban nem volt hozzá humoruk, hogy a gyakorta a csevapcsicsával együtt járó, eredetileg hegyezett fapálcikákra fűzgélt razsnyicsiban történelmi sorsukat pillantsák meg. Ám a razsnyicsi másik mese, így más lapra tartozik.
Mindenki, aki messzebb lát a saját orránál-tányérjánál, a saját csevapcsicsáján, észreveheti - nem kell ezért szomorúnak lenni -, hogy ha kisebb-nagyobb eltérések adódnak is, de másoknak úgyszint van olyanjuk. Vagy hasonlójuk. Például a bolgároknak, ahol az eredeti nevét felismerhetőbb formában őrző kebapcse névre hallgat, vagy a román mititei, amely hivalkodóan nagyobb, mint a többieké. Az az igazság, hogy román csevapcsicsában mértek már tizenöt centinél hosszabb példányokat. Állítólag maga Ceauşescu rendelte el anno, hogy a mititei vagyis mics (csevapmics) ugyan kevesebb lehet, de kisebb semmiképp, és azóta is tartja magát ez a szokás. A sötét Ceauşescu-éra után is. Egyes szerbek pedig úgy teszik fel a kérdést, mindenek után ma mi köti őket össze Törökországgal? Nos, a náluk divatos török szappanoperák, meg mi? Na, mi? (Hát...) Eredeti köretére nézve végül pedig meg kell állapítani: ha mindketten ettek belőle, akkor lehet utána csókolózni. Jó étvágyat az éhséghez!
