Szijj Ferenc
Tisztasági kommandó
Megírta mind a három kerületi ingyenújság, hogy megajándékozták Gézát (a nevet megváltoztattam), a kerület kis hősét. Történt ugyanis, hogy itt a nyolcadik kerületben a Civilek a Palotanegyedért Egyesületnek eszébe jutott, hogy tisztasági kommandót alakítson az egyik általános iskolával közösen, ahol a „közösen" azt jelenti, hogy a kommandó iskolásokból állt. Ez a kommandó időnként láthatósági mellényt öltve kivonult, és rászólt a szemetelőkre, hogy ne szemeteljenek. Igen ám, de amikor egyszer az ötödikes Géza rászólt az egyik bácsira, hogy szedje fel a csikket, amit az imént elhajított, mármint a bácsi, az nem tett eleget a felszólításnak. Géza tanácsot kért az osztályfőnökétől, mit csináljon. Ibolya néni (a nevet megváltoztattam) azt tanácsolta, szóljon a rendőröknek. Géza szólt is nekik, ők pedig igazoltatták a bácsit, és kiderült, hogy körözött bűnöző. Géza húszezer forint jutalmat kapott a oktatásért felelős kerületi alpolgármestertől.
Ahogy sorra elolvastam az ingyenújságokban a hírt, első gondolatom a rémület volt. Én ugyanis a leszokás gondolatával egyelőre csak barátkozom, és bizony az utóbbi három-négy évben is többször előfordult, hogy eldobtam a csikket az utcán, ha nem volt a közelben szemetes, régebben meg, őszintén szólva, nem is nagyon nézem szemetes után, mert akkor még nem voltunk Európa. És akkor hirtelen a lehetőség, hogy jönnek a rendőrök, és elvisznek. Jó, nem vagyok körözve, de mondjuk nincsenek nálam papírok. Ők meg most már rögtön azt gondolják, hohó, ez eldobott egy csikket, akkor biztos körözött bűnöző, ha nem tudja (netán nem akarja) magát igazolni, akkor gyorsan bilincs, be kell vinni, le kell nyomozni, rabosítani, közben eldarálják az ismert szöveget, miszerint jogom van hallgatni, de amit mondok, azt felhasználhatják ellenem, vége, stáblista.
Aztán arra gondoltam, hogy várjunk csak, hogy is volt ez? A gyerekek járőröztek, kommandóztak, de ott volt az osztályfőnök néni is, mert valakinek ugye felügyelni kellett rájuk, és mit ad isten, a rendőrök is ott voltak a közelben, olyan közel, hogy még mielőtt a hanyag és engedetlen dohányos elhagyta volna a helyszínt, már jöttek is, és igazoltatták, mintha esetleg épp emiatt lettek volna kirendelve. (Arról nem szólnak a cikkek, hogy a civilek a „kezdeményezésen" túl mit csináltak.) És így, hogy a gyerek mögött ott van az osztályfőnök, meg egy rendőr is, meg hogy láthatósági mellény, így valahogy nekem már nem tűnik elég civilnek ez a tisztasági kommandózás.
Persze, persze, a tisztaság fontos. Jeleztem, hogy az utóbbi időben én is más szemmel nézem a járdát, és ami azt illeti, a hanyag kutyasétáltatók láttán első indulatomban én is szívesen tanácsot kérnék egy osztályfőnöktől, hogy kinek kell szólni, bár amúgy a civil feljelentésnek nem vagyok híve, amúgy, józanul szemlélve a dolgot, inkább a pontos szabályozásban és a szabályozás hivatalos ellenőrzésében látom ennek a problémának a megoldását is. A csikk eldobásának üldözését viszont még európai szemmel nézve is túlzásnak tartom, mert ott meg inkább abban hiszek, hogy ha tiszta a járda, mert rendszeresen takarítják, és van kellő számú szeméttartály, akkor a körözött bűnözőkön kívül mindenki meggondolja, hogy eldobja-e a csikket.
Meg persze tudom, hogy vannak pedagógiai szempontok, tisztaságra és polgári öntudatra nevelés, merjük szóvá tenni a visszásságokat, de az iskolásokat szerintem érdemesebb lenne inkább hosszabb távú feladatokra beizzítani, úgymint a globális környezet védelme, szegénység elleni küzdelem, méltányos kereskedelem, ilyesmikre, tehát amikben nekik majd mint felnőtteknek tennivalójuk lehet, amikhez nekik most elsősorban tanulniuk kell („neked, fiam, csak az a dolgod, hogy tanuljál" - ahogy nekem is mondogatták a szüleim). A tisztaságban és polgári öntudatban meg talán úgyis fontosabb egy gyereknek, hogy milyen mintákat lát maga körül.
Nem hinném, hogy a civilek és félcivilek járőrözése, kommandózása, gárdázása lenne az igazi megoldás a bajainkra, és hogy a gyerekeinknek azt a tanulságot kellene továbbadnunk, hogy az ország lakosságának egyik felét csak az ország lakosságának egyenruhába bújt másik fele tudja civilizált magatartásra kényszeríteni.
