Drámák

 

 Cs__k_M__nika.jpg

 

Csík Mónika

 

Az ember tragédiája

Nyolc és feledik szín

 

 

… amely némi emberit, némi tragédiát, és nyomokban némi Madáchot tartalmaz, és amely színt Arany János valószínűleg könyörtelenül kihúzta volna a kézirat tisztázása közben, ha kezébe kerül. (Zárójelben megjegyzendő: nem indokolatlanul.) Szereplők: Ádám, Lucifer és Éva. A helyszín pedig egy homályos padlás, melynek mestergerendájáról lóg fejjel lefelé Ádám, szárnyával legyezgeti magát, és roppant mód unatkozik. Lucifer jelenésként tűnik fel a kémény mögül.

 

LUCIFER

 

Hát itt vagy? Megáll az eszem!

Mióta kereslek!

 

ÁDÁM

 

Mióta?

 

LUCIFER

 

Amióta bedöglött a GPS-em!

 

ÁDÁM

 

Pokolbeli káprázat, el veled!

Több hete múlt, hogy Prágát hátrahagytuk!

Ha eddig nem gondoltál felőlem, ezúttal se tedd.

Hagyj csüggeteg egymagamban. Tágulj innét! Eredj!

 

LUCIFER

 

Dehogy megyek!

Csak most jöttem Goethétől, együtt kajáltunk,

aztán meg Bulgakovval csöveztem a Szadovaján.

Hanem te mit gebedszkedsz ott, a sonkakampó mellett?

Denevér-tripben vagy netán?

 

ÁDÁM

 

Mi mást tehetnék?

A koporsó, mi ágyamul szolgált,

feltörte oldalam, s hátam, combom sajog.

A fejemről nem is beszélve.

 

LUCIFER

 

Tán a dicsőség szállt belé?

 

ÁDÁM

 

Fityfenét, megagyaltak a parasztok.

Kapanyéllel lesnek rám, amióta nőiket kerülgetém,

vagy nőik hófehér nyakára cuppanok piócamód.

 

LUCIFER

 

Vaksi szempár, tág orrlyukak,

arcod petyhüdt, hangod kehes.

Vesszek meg, ha nem te magad vagy

a parasztnyúzó Vlad Tepes!

 

ÁDÁM

 

Az vagyok, valóban,

bár kedvem ellen való ez újabb szerep,

lévén, hogy gusztusom megváltozott,

és vérre szomjazom csak,

más egyéb mind elémelyít.

 

LUCIFER

 

Fogjak neked bogarat, vagy szeretnél legyet?

 

ÁDÁM

 

Edd meg a bogarad magad, és szopogasd

le a legyed combját desszert gyanánt!

Nem vagyok pók, se béka, hogy ily

hitvány koszton jussak dögrovásra.

 

LUCIFER

 

Ez a denevérjelmez se fessebb,

mint békák bőre vagy pókok potroha.

 

ÁDÁM

 

Ne gúnyolódj, patás,

ötölj ki inkább valamit!

Éhkoppon a gyomrom lázad,

és mintha sorvadna szemfogam.

Vérhez kell jutnom mielőbb.

 

LUCIFER

 

Álljunk hát odébb!

Törcsvár körül nem terem

számodra több babér,

legfeljebb suhintott kapanyél.

 

(Ezzel Lucifer csettint, s vihar kerekedik. A szél felkapja mindkettőjüket. Hamarosan egy vár tövében hullnak a fűbe.)

 

ÁDÁM

 

Mi ország ez, mi nép, melyhez jövénk?

 

LUCIFER

 

Hunnia ez, mégpedig a híres Viharsarok,

és ha jól látom, e táblán az áll: gyulai vár!

 

ÁDÁM

 

Na lám, Hunnia, Gyula,

vára tisztes, meg kell hagyni,

talán ízes fehérnép is kerül.

Húzódjunk árnyékba míg az est lehull,

a napfény igen ellenemre van.

 

LUCIFER

 

Nohát, e toronyból körbenézhetjük Gyulát,

és a torony homálya jó lesz rejtőzködésre.

 

ÁDÁM

 

Valóban, pompás odú, innen épp a vásárosokra látni.

E sokadalomban tán jobb vadászat lészen.

 

LUCIFER

 

Fend a fogad, bőregér, estére lakomázhatsz,

annyi nő sürög odalenn, ahány bolha a kutyán.

 

ÁDÁM

 

Sajnos messze még az alkonyat,

és türelmem kevés.

 

LUCIFER

 

Szunyálj a gerendán! Időnk, mint a szúnyog.

Egy kis szieszta bőven belefér.

 

ÁDÁM

 

Előtted egy öröklét van kitárva –

bizony könnyen beszélsz.

Az Úr trónusa mellett jut számodra

manna, mit ambróziába tunkolsz,

ha sátáni kedved tartja, és úgy hírlik,

az égi fejőasszonyok ízletes joghurtot

kevernek, titkos görög recept szerint.

Ráadásul te percekben méred az évezredeket.

De én?! A rám szabott idő ukmukfukk lejár,

miközben otthon viharvert kalyiba vár,

ritkás pálmafa és egy falánk asszony.

Lám, a Paradicsomból is kievett mindkettőnket.

 

LUCIFER

 

Azért az almaügyben te is ludas voltál némiképp.

 

ÁDÁM

 

Ahogy vesszük. Bár belátom:

ama kukacos pomagránát helyett

a kígyót kellett vón\\\\' megenni.

Táplálóbb, ámbátor rusnya lény szegény.

Kár abba a flancos Paradicsomba.

Ha visszapörgethetném az idő kerekét,

a hüllőt húznám nyársra. Tán az Úr

se rágna be érte annyira, mint emezért.

 

LUCIFER

 

Látom, te semmiből nem tanulsz,

és míg gyomrod korog,

csak a faláson jár az eszed.

Ej, porba fingó, kárnak vesződöm veled!

 

ÁDÁM

 

A hold vörös képpel néz köd mögül,

s az éj ím széjjellocsolá szurokját.

Odalenn gyűl a csődület. Hagyjuk a

szócséplést, induljunk máris!

 

LUCIFER

 

Éppen jó helyen van bevágva ez az ablak,

kifigyelhetsz pár zsenge nyakat magadnak.

 

ÁDÁM

 

Nézzük hát a nyakszirteket legott!

Ferikém, azt a tündért látod-e ott?!

 

LUCIFER

 

Azt a kandzsi bajszosat?

 

ÁDÁM

 

Ó, szőke szépség, lankadó szemével,

finom, gyöngéd, mint játszi tünemény.

 

LUCIFER

 

Szőkének szőke, de bibircsókja a Holdat veri,

és hát csámpás is szegény!

 

ÁDÁM

 

Ki-e nő, és mi bűve-bája van?

 

LUCIFER

 

Orra horgas, lába görbe,

nyilván ritkán néz tükörbe...

 

ÁDÁM

 

A nőiség varázsa arcán a szépítőszer,

melynek párja nincs.

 

LUCIFER

 

Ádám, fejedre estél netán?

Hisz csúfság eme némber, nem drága kincs.

El e látvánnyal, mert megőrülök!

 

ÁDÁM

Úgy-é, úgy-é?! Hasonlót érzek én is.

Csakhogy én a bűvölettől.

Üljünk be a kocsmakertbe,

hadd csodálom meg őt közelről.

 

LUCIFER

 

Te tudod…

Gyerünk hát.

 

ÁDÁM

 

Erre, erre, asztalunkhoz

drága szép kisasszony!

 

LUCIFER

 

E látvány borzogatja hátam.

 

(Éva tenyeres-talpas felszolgáló, boroskancsókkal felpakolva érkezik.)

 

ÁDÁM

 

Ó, porcukros hölgy, nyárestém csodája,

mutassa csak piciny fehér kezét,

had nyomék rá egy cuppanóst!

 

ÉVA

 

Egy fenét!

Mi tetszik?

 

ÁDÁM

 

Legfőképpen te, leányka.

 

LUCIFER

 

Nekem inkább egy feles.

 

ÁDÁM

 

Ki vagy te, mondd?

 

ÉVA

 

Kimondja a házszabályzat:

„Csavargóknak pia ništa!”

Egyébiránt Éva vagyok,

becskereki feminista.

 

LUCIFER

 

Dehogyis vagyunk mi csavargók!

Hiszen fizeti a cechet majd a

havasalföldi vajda.

 

ÁDÁM

 

Fejedelem! De ne hasogassuk a szőrt,

miközben alakulóban van a flört.

Inkább meséld el, becskereki leány,

mit keresel te itt, Gyulán?

 

ÉVA

 

Ezer százat, plusz a baksis,

nem rossz, csak a főnök háklis.

 

LUCIFER

 

Legyen inkább sör a feles,

nyárestén az tökéletes.

 

ÉVA

 

Rendben, egy feles rendel.

Hát ennek itt?

 

LUCIFER

 

Neki is hozz inni valamit.

 

ÁDÁM

 

Megállj, ne oly sietve!

Hadd vegyelek szemügyre elébb.

 

ÉVA

 

Húzzál bőrt a fogadra, azt tanácslom,

és engedj a dolgomra, egérpofa!

Ez a csehó ma csupa tahóval teli,

a bal kettes, ott, már a borát követeli.

 

(Éva el.)

 

ÁDÁM

 

Minő csodás kotyvaléka

rossznak és nemesnek e nő,

méregből s mézből összeszűrve!

 

LUCIFER

 

A méreg stimmel, na de

hol látsz te rajta mézet?

 

ÁDÁM

 

Hangja árja ringat, mint hajót,

és úgy érzem, megfeneklek.

 

LUCIFER

 

Na, bakker, ebből zokni lett! Pedig előttünk

Párizs, London, a falanszter és az űr is.

Nem beszélve az eszkimókról.

Mit kezdek vele ily elbutultan?

 

ÁDÁM

 

Mi itt valóság és mi itten álom?

Valódi-e eme nőstényördög,

ki ismeretlenül is ismerős nekem?

 

LUCIFER

 

Az effélében sosem lehetünk biztosak.

 

(Éva sietősen érkezik.)

 

ÉVA

 

Ihol, ni a két üveg sör.

 

(Pattan le róluk a kupak.)

 

Aztán falatozni hozzá

kérnek-e valamit az urak?

 

ÁDÁM

 

Hogyne, hogyne!

Neki egy sódart, de ne véreset!

 

LUCIFER

 

Vladnak meg valami… valami… denevéreset.

 

ÉVA

 

Hé, te, ványadt vakegér!

Mit eszik egy denevér?

 

ÁDÁM

 

Főleg a Feri idegeit.

Egyébként nincs többé ízlésem már,

elrontotta sok ledér hölgy s kaviár.

 

(Éva elindul lomhán.)

 

ÉVA

 

Szétnézek, mi maradt a konyhán.

 

ÁDÁM

 

Ez a nő megtestesült költészet.

 

LUCIFER

 

Sámánisztikus metállíra, maximum.

 

ÁDÁM

 

Nahát, Luci Ferenc, mondja,

már a sátán is metálra nyomja?

 

LUCIFER

 

Maradj lógva, szélmotolla!

A folytonos kereplés megárt.

És ha magáznál, hát magázz,

de hagyd hozzáértőkre a metált!

 

(Éva tálcákkal felpakolva tipeg.)

 

ÉVA

 

Itt a sódar. Neki meg füstölt gyulai.

 

ÁDÁM

 

Mi ez?

 

ÉVA

 

A ház specialitása.

Hungarikum lesz nemsokára.

 

ÁDÁM

 

Nem ismerek efféle gezemicét.

Pedig énelőttem nem létez titok,

ki a sátánnal régen cimborálok.

 

LUCIFER

 

Harapj csak belé. Megnyalod majd

utána minden szemfogad, ne félj.

 

ÁDÁM

 

A nyakába-e?

 

LUCIFER

 

Fittyfenét! A kolbászba, sügér.

 

(Ezzel Ádám megkóstolja, majd falja a kolbászt.)

 

ÉVA

 

Na lám, bejött neki hamar.

Elég derekasan nyakal.

 

ÁDÁM

 

Mi is a neve eme ételnek, te nő?

 

ÉVA

 

Kóbász! Mi lenne más?

 

ÁDÁM

 

Kotródj hát új porciót keríteni!

Nyomás!

 

 

ÉVA

 

Ez ám a gavallér! Na szép!

Hová tűnt a mézesmázos denevérbeszéd?

 

ÁDÁM

 

Szedd a lábaid, némber!

Egyik itt legyen a másik ott.

Vissza se jer, amíg nem kerítesz

a konyhában részemre másikat.

 

(Éva sértődötten el.)

 

LUCIFER

 

A kolbász, úgy látom, csodát tett,

eszedhez tértél hirtelen.

 

ÁDÁM

 

Eszemhez ám! Vidulj, öreg szofista,

figyelmem újra tiéd, s vér helyett

immár gyulai párosra éhezem.

 

LUCIFER

 

Kolbász ide, kolbász oda,

felejtsd el a repetádat!

Cihelődj: forgószél támadt.

Új szín következik.

 

ÁDÁM

 

Csak így lelépünk?

Semmi vásárfia, semmi szuvenír?

 

LUCIFER

 

Nesze, itt egy reklámpóló. Gyulás!

De most már lódulj, ugorjunk,

utánunk égszakadás, földindulás.

 

ÁDÁM

 

Egy szóra még! Mondd, hová sodor e zivatar,

és mikor lesz vége a komédiának?

 

 

LUCIFER

 

Ádám, Ádám, hisz jól tudod,

mi írva volt vala, ugyi:

„kifürkészhetetlenek Isten útjai,

mint a 120 kilós tótasszonyok

kreppszoknyái alatt a bugyi”.

 

(Vége.)

 

Fotó: Kiss Zoltán

 

Megjelent a Bárka 2019/5-ös számában.


Főoldal

2019. november 21.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Szálinger Balázs: Zrínyiújvári dalTompa Gábor verseiTóth László: Badar radarSzálinger Balázs: A siriusiak
Prózák
Egressy Zoltán: ÖtvenSzabó T. Anna: AlagsorsKontra Ferenc: A faun és a feketerigóSántha Attila: Agyafúrt detektív nyomoz
Kritikák
Maradunk a FöldönAz azsagonjáróKínlódás és elragadtatás - Szabó T. Anna: HatárRendszerújra
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA