Versek

 

 5.Z__vada_P__ter.jpg

 

Závada Péter

 

Az illúzió gyarmatosítása

 

A leopárd mozgása túl valóságos,
mikor az oltárhoz somfordál,
jelenléte besűrűsödik,
rést üt hiszékenységemen.

Újra és újra betör a templomba,
tisztára nyalja az áldozati kelyhet,
beleiszik a szenteltvizes medencébe,
mígnem ő is a ceremónia részévé válik.

Eddig az illúzió gyarmatosította a valóságot,
de most a valóság követeli vissza képzeletünket,
pedig nincs külön illúzió és külön valóság,
csak a dzsungel van, és mikor a dzsungel
föltekeredik önmagába, saját szemébe néz
mely miénk s a leopárdé.

Mikor éjjelente belopózik a szentélyrács mögé,
bundáján nyomok, ráíródások.
Mégsem látom jelnek, csak annak, ami:
tekintetén át magamtól távolodom.

 

Megjelent a Bárka 2022/2-es számában.


Főoldal

2022. május 19.
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiKopriva Nikolett tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Tatár Sándor verseiTurczi István verseiHartay Csaba verseiGyőrei Zsolt: Amint költőhöz illő
Két vagy három kupica snapszNagy Koppány Zsolt: A masszázsszékMagyary Ágnes: NésopolisSzakács István Péter: Az örökség
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg