Versek

 

 5.Z__vada_P__ter.jpg

 

Závada Péter

 

Az illúzió gyarmatosítása

 

A leopárd mozgása túl valóságos,
mikor az oltárhoz somfordál,
jelenléte besűrűsödik,
rést üt hiszékenységemen.

Újra és újra betör a templomba,
tisztára nyalja az áldozati kelyhet,
beleiszik a szenteltvizes medencébe,
mígnem ő is a ceremónia részévé válik.

Eddig az illúzió gyarmatosította a valóságot,
de most a valóság követeli vissza képzeletünket,
pedig nincs külön illúzió és külön valóság,
csak a dzsungel van, és mikor a dzsungel
föltekeredik önmagába, saját szemébe néz
mely miénk s a leopárdé.

Mikor éjjelente belopózik a szentélyrács mögé,
bundáján nyomok, ráíródások.
Mégsem látom jelnek, csak annak, ami:
tekintetén át magamtól távolodom.

 

Megjelent a Bárka 2022/2-es számában.


Főoldal

2022. május 19.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png