Versek

 

 Pion_Istvan__foto_-_Burger_Zsolt_.jpg
Burger Zsolt fotója

 

Pion István

 

Az egyetlen szlemmer

 

szigorúan szerepszlem

 

engem látsz, én állok itt, nem te,

az én istenem ezt a színpadot

nekem teremtette,

 

irigykedj bátran, már nem számít,

elmúlt életed nagybetűs álma,

és most sem miattad jöttek

az Irodalmi Humorfesztiválra,

ide, Gyálra,

 

szóval nagyképű vagyok, ez meglehet,

de szólj a szervezőknek,

hogy ha legközelebb is engem hívnak,

akkor drágábban adják a helyjegyet,

 

mert amit én csinálok itt,

az nem szentbeszéd,

jó lenne, ha méltóképpen

köszöntenéd bennem

a költészet Hajdú Péterét,

 

szép vagyok, jó a kiállásom,

ráadásul rímekben beszélek,

mire pedig ezt a mondatot befejezem,

addigra az Esti Frizbiben,

eltávolított szülőcsatornán keresztül is

rohadtul költőien adok életet

három hátrányos helyzetű tevének

– élőben,

 

nekem hozza a csomagokat a Joolopukki,

nekem tervezi legszebb kollekcióit a gukki,

 

nekem termel éjt nappallá téve

portugiesert a Vylyan,

innen is üzenném nekik,

hogy az utolsó ajándéküveg alján

már csak nagyon kicsi van,

 

az egész IT szektorban

nekem születik a céges előremenetel,

és a Balaton Soundon reggel nyolckor

tízezer ember még mindig nem Tiestónak,

hanem nekem szeletel,

 

és ha Obama az Iszlám Állam elleni

háború részleteit ecseteli,

akkor jobb, ha tudod, hogy valójában

nekem tart egyetemi kiselőadást

Árvai Péter meg az egész Prezi,

 

engem hív föl a férjed, ha besül,

vagy csak egyszerűen nem megy neki,

rám akar hasonlítani

a spermabankban az összes geci,

 

a hercegnők utánam

pisilnek olajat,

de miattam nem büfiznek

és nem is kakálnak,

ráadásul miattam vannak

esténként bűnös gondolatai

számtalan hívő katolikus,

konzervatív anyának,

 

nekem gyűjtöget az összes utcasarkon

az összes hajléktalan,

nekem ad hálát mindenki,

akinek hajléka van,

 

hallod, három hete éjjel-nappal

miattam lázad az éter,

mert sírva adta át nekem

a legköltőibb slammer címét

a Simon Márton,

és most biozöldség-termelőként

tengődik Biatorbágyon,

 

nézz meg minden kart,

nézz meg minden mellizmot,

azokban is folyton nekem

duzzad az erő,

költőnek lenni is éppen ezért,

és mit ad Isten,

éppen miattam lett menő,

 

és most nézd meg a seggem,

ez az igazán szexi falat,

ezt csókolta meg

Varga Viktor is,

nem pedig a Mona Lisa elé

erősített plexifalat,

 

nekem oszlik tápanyaggá

az onnan kijövő trágya,

és hogy Viktornak azt is

meg kell csókolnia,

az nem alku tárgya,

 

mert végül is miattam lett szép,

ahogy égre kelt az éji folyó csillaga,

pedig én csak egy szaros slammer vagyok,

miért is érdekelne engem a költészet maga?

 

Megjelent a Bárka 2015/5-ös számában.


Főoldal

2015. november 02.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Markó Béla verseiFinta Éva verseiFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokKiss Ottó: Lieb Mihály
Ecsédi Orsolya novelláiEcsédi Orsolya novelláiTóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekér
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png