Versek

 

 Mark___B__la_m__ret.jpg

 

Markó Béla

 

Születésnapomra

 

Hatvannégy éves lettem én,
járok egy költő tetemén,
     homok
     s romok.

Nem lep meg most már semmi sem,
volt jó is, rossz is, azt hiszem,
     iker-
     siker.

Duplája máris az idő,
s akármi gizgaz ha kinő,
     nem új,
     lehull.

Túléltem réges-rég magam,
rájön az ördög, hogyha van,
     izen
     s viszen.

Hatvan felett a szív kihagy,
máig nem tudom, hogy ki vagy,
     dohog
     s dobog,

és abban bízom, még felel,
ha szólítom, s tán végre el-
     lazul
     az Úr,

s ha programom meghackeli,
jut nekem még egy hegeli
     kevés
     levés.

De egyszer, mikor kézbe vesz,
legyint egyet, nem érdekes:
     selejt!
     S elejt.

 A vers a Bárka 2015/5-ös számában fog megjelenni.


Főoldal

2015. szeptember 08.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png