Prózák

 

sztask__portr__.jpg 

 

Sztaskó Richard

 

Hosszú, kanyargós szerpentin

 

Sose láttam még ezt az arcot, pedig hozzám tartozik. Kétségtelenül az enyém. Bámulom a sötét képernyőt, a tévém halott, akárcsak az égen magatehetetlenül kergetőző cumulusok. Állítólag tavasz van. Nem tudom. Nem vagyok benne biztos. Az utóbbi időben fogalmi zavarral is küszködöm. A legbiztosabb ez a sötét képernyő, meg amit kitartó elszántsággal visszatükröz, és az egyáltalában nem szívderítő.

Ha már végképp unni fogom ezt az egészet, összeszámolom a nappaliban a parkettákat. Persze nem tudom, egésznek vagy félnek számoljam azt, amelyik pár éve kettéhasadt, mert dühömben a földhöz vágtam egy félig ivott borosüveget. A szilánkok szanaszét szálltak, a bor meg föl a falra (á la Pollock), és a foltok és a parketta azóta is vádol minden nap, szép csendesen, halkan.

Igen, jó volna, ha itt lennél, persze nem azért, hogy a magányomban osztozz, ez hülyeség, a magányom az enyém, azt nem adom, viszont minden mást magamból, igen. Önzőségem gyakran úgy ölel át, mint óvatlan lépkedőt homloktájt a finom pókfonál. Szeretném, ha úgy szeretnél, ahogyan szeretném, és nem úgy, ahogyan azt gondoljuk, szeretni kell.

Bizonyára enyém ez az arc, mégis idegennek érzem a sötét képernyőn is élesen kirajzolódó ráncaimat. Hogy kerültek azok oda, nem erről volt szó, kérem szépen, hol lehet ez ellen tiltakozni, miféle eljárásmód ez?

Azt hiszem, folytatom a céltalan lebegést a nappali-hálószoba-konyha tengelyen, csak hajózom oda-vissza, szobáról szobára, talán már csukott szemmel se tévednék el. Azt hiszem, föl kellene tépnem a szívemet ahhoz, hogy hasznosságom mérhető legyen. Legfőképpen miattad. Ez az igazi menedék, a többi csupán illúzió, pont annyira kellemetlen, mint a maszkban megülő szájszag. Ajtódhoz végül hosszú, kanyargós szerpentin vezet, várd meg, kérlek, érkezésem, ne hagyj bolyongnom az úton.

 


Főoldal

2020. május 11.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Molnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcái
Versek
Tóth Erzsébet verseiMarkó Béla verseiPapp Attila versei Kürti László versei
Prózák
Murányi Sándor Olivér: Halak közöttBene Zoltán: Isten, ítéletMárton László: HűKovács Dominik˗Kovács Viktor: Az Öles-Szüdi vonal
Drámák
Téblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszertCsík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA