Papírhajó - Primér/Primőr

 

 sek-pedagogus-tk-thumb.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Csík Mónika

Tréfás tanársoroló

 

               Matektanár számlájára
               jó pár kettes írható,
               Prímszámosztó Gaussnak csak
               háta mögött hívható.

               Nyelvtanszakos kedvence az
               „el nem váló igető”,
               kuktájában ünnepnap is
               kizsigerelt ige fő.

               Tornatanár edzett lélek,
               kötélből az idege,
               míg a diák rúdra mászva
               tapogatja: hideg-e.

               Töritanár harcos jellem,
               nem órára érkezik,
               hanem hadba, gondolatba’
               Kis Pipinnel mérkezik.

               Földrajzos a földgömbjébe
               lyukat fúrva kukkantgat,
               abban bízik: Alaszkánál
               kőolajra bukkanhat.

               Festékes a kabátujja,
               kunkori a bajusza,
               néha dalís, máskor dilis
               rajztanárunk mamusza.

               Zenetanár reggelente
               öttől hatig skálázik,
               vekkere se csörög, hanem
               dallamosan lálázik.

               „Veni, vidi, vici!” – zengi
               Latin Anti kajánul,
               kár a gőzért, úgyse értünk
               latinul, se japánul.

               Biosztanár dongó háját,
               légy patáját kémleli,
               kutatónak botcsinálta,
               kémnek viszont vérbeli.

               Almát dobál Fizi Karcsi,
               vallja: minden relatív,
               bár nem mindegy, hogy a töltés
               pozitív vagy negatív.

               Vegytanosunk sose haboz,
               minden képlet megy neki,
               ám ha zöldre vált a lakmusz,
               roppant módon meglepi.

               Némettanár viccet mesél,
               felnémetül magyaráz,
               tippelünk, hogy nőnemű vagy
               hímnemű egy ananász.

               Angoltanár sálat visel,
               Shakespeare-t tartja mindennek,
               teát iszik pontban ötkor,
               elneveztük Big Bennek.

 

 

Gáti István

Nem könnyű a tanárnak

 

               Korán reggel kel a tanár,
               be kell érjen egészig.
               Nem kávézgat csak úgy, lazán,
               különben még elkésik.
               Félálomban reggelizik.
               Haja rendben, aránylag.
               Bent még beszélget egy picit.
               Nem könnyű a tanárnak.

 

               Tömött buszon dogát javít,
               villamoson relaxál.
               Négy-öt percet alhat, amíg
               sulink előtt le nem száll.
               Visítozunk, mikor belép,
               felborul a szamárpad.
               Fejét fogja: – Ebből elég!
               Nem könnyű a tanárnak.

 

               Fent a táblán hosszú képlet.
               „Megtanulni ezt tessék!”
               Magyaráz, míg meg nem érted.
               Sziszifuszi mesterség.
               Munkanap és munkahónap.
               Ő is magol vasárnap.
               Továbbképzik állítólag.
               Nem könnyű a tanárnak.

               

               Helyettesít, táboroztat.
               Mindig mindent elintéz.
               S ha a szülők háborognak,
               nem segít egy legyintés.
               Gondfelhők, ha körülveszik,
               vidám kedve alábbhagy.
               Főzeléket velünk eszik.
               Nem könnyű a tanárnak.

 

               Évzáróra bonbon, virág.
               Nyáron hosszú szabadság.
               Vonásai üdék, simák.
               Ez is nagy szó manapság!
               Idén tündér osztályt kapott,
               jobbat nem is kívánhat.
               Okos szemünk őrá ragyog.
               Mégis jó a tanárnak!


Főoldal

2022. június 05.
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Ajlik Csenge verseiLövétei Lázár László: SzervraktárMarkó Béla verseiFinta Éva versei
Kontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnekEcsédi Orsolya novelláiTóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekér
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png