Dávid Ádám
Betlehemi bölcső
József a hitvesem, én Mária vagyok.
Mióta a férjem csodásat álmodott,
készít valamit, fúr-farag, ácsol,
ki se látszunk már a faforgácsból.
Angyal üzente: gyermekem születik.
Eljött a napja, s mire Betlehemig
jutunk, egy istállóban a jászol
mellett Józsefem újra csak ácsol.
Megszületett hát Jézus, a kicsi ded.
Szalmán fekszik, vacog és didereg.
Most látom csak, hogy mit akar ácsom:
bölcsőt készít. Hát itt a karácsony!
Fellinger Károly
Karácsony
Nagyi azt mondja, amíg minden
évben megszületik a kis Jézus,
addig kívánhatok valamit.
Én most azt kívánnám,
hogy nőjek fel végre,
szeretném őt meglátogatni,
elvinni a legkedvesebb autómat
meg az űrhajómat. Bár kopottak és régiek,
de ebből is megérezhetné,
velük győztem le gyerekként
a félelmet és a távolságot.
Arra meg már magamtól rájöttem,
azért születhetett
egy istállóban, mert oda minden
embernek szabad bejárása van.
Bezzeg, ha palotában született
volna, oda se engemet,
de még az aput sem engednék be.
Vitéz Ferenc
Hatévesek mesélik
(karácsonykor)
Amikor elmondtam a nagymamámnak,
hogy tulajdonképpen ő a Jézuska,
mert kilestem, amikor becsomagolta
a tűzoltós kocsit, pont, amiről meséltem neki,
hogy Zolinak is olyan van, csak ez nagyobb,
láttam rajta, hogy elpirult, aztán megpróbálta
elmagyarázni, hogy a Jézuska küldte,
mert imádkozott érte.
Szeretnék egy legót is,
amiből egy repülőt lehet építeni,
becsuktam a szemem, és összekulcsoltam
a kezemet, pont, ahogy a nagyi szokta,
de közben arra gondoltam, hogy elég lesz
most a tűzoltós kocsi, mert a kettővel
egyszerre úgysem tudnék játszani.
A nagyi megkérdezte, hogy mit csinálok,
mire én mondtam, hogy egy repülős
legóért imádkozom, de csak jövőre,
mert tudom, hogy idén már elfogyott
a pénze.
