Rakovszky Zsuzsa
az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa
A Vita élő időben című verseskötetéért, valamint teljes életművéért Rakovszky Zsuzsa kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat.
A fődíjas mellett Győri László, Milbacher Róbert, Bényei Tamás, Darvasi Ferenc és Reményi József Tamás (posztumusz) részesült elismerésben, négy különböző kategóriában. A díjakat május 6-án adják át a Magyar Zene Házában, a zenei Artisjus-díjakkal együtt.
Az Artisjus 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egyik kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához.
Az irodalmi elismeréseket odaítélő vezetőség döntését irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság készíti elő, ebben idén Báger Gusztáv, Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Szilágyi Zsófia, valamint Szörényi László vett részt.
A Vita élő időben című verseskötetéért idén Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesülő Rakovszky Zsuzsa az ELTE angol-magyar szakán szerzett tanári diplomát, ezt követően az Országos Idegennyelvű Könyvtárban és az ELTE angol tanszékének könyvtárában dolgozott, majd a Helikon könyvkiadó szerkesztője volt. 1986-tól szabadfoglalkozású író és műfordító. Olyan szerzők műveit ültette át magyar nyelvre, mint az irodalmi Nobel-díjas kanadai Alice Munro, az amerikai Robert Frost, az angol Kingsley Amis és Robert Browning. Első önálló kötete, a Jóslatok és határidők 1981-ben jelent meg, a tavaly kiadott Vita élő időben a tizenegyedik versgyűjteménye. Számos elismerésben részesült, Kossuth-díjat, József Attila-díjat és Márai Sándor-díjat is kapott.
„Rakovszky dédelgeti a múltat, mégsem nosztalgiázik, tárgyszerűen bánik a jelennel, mégsem tárgyias, tisztán látja a jelenből következő jövőt, mégsem rémüldözik” – írta laudációjában Grecsó Krisztián.
Láncra vert eső című kötetéért Győri László kap Artisjus-díjat költészet alkategóriában. Orosházán született 1942-ben, az ELTE-n szerzett magyar-könyvtár szakos diplomát. Több megyei és fővárosi könyvtárban dolgozott, 1994-től Az 1956-os Magyar Forradalom Története Dokumentációs és Kutatóintézetének könyvtárosa volt. A József Attila-díjas alkotó első műve Ez a vers eladó címmel 1968-ban jelent meg, azóta számos verses és elbeszélő kötet szerzője.
„Egy egész élet történetét és tudását sűrítette ezekbe a versekbe. Mintha azt üzenné az olvasónak: lehet, hogy a költészet halott, de múltában is örökké való” – írta a díjazott kötetről Báthori Csaba.
Milbacher Róbert Keserű víz című regényéért kapja idén a próza alkategóriában az Artisjus-díjat. A Margó- és Litera-díjjal elismert író a JATE (ma Szegedi Tudományegyetem) magyar-történelem szakán végzett, majd ott doktorált 19. századi magyar irodalomból, azóta is a korszak kutatója. A Pécsi Tudományegyetemen tanít klasszikus és kortárs magyar irodalmat, valamint kritikaírást. Rendszeresen publikál kortárs kulturális és irodalmi kritikákat, tanulmányokat, esszéket, novellákat. A Keserű víz negyedik prózakötete.
„Milbacher a történelmi regények sajátos változatát teremtette meg. E regény útkeresése reményt sugall, hogy közönségét újabb regényvariációval fogja elkápráztatni” – méltatta a díjazott családregényét Margócsy István.
Bényei Tamás Az angol irodalom története könyvsorozat 1930-tól napjainkig 1-2. rész címet viselő tanulmányköteteinek elismeréseként részesül a díjban. A magyar-angol nyelv és irodalom szakos tanár a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének Brit Kultúra Tanszékén tanít; 2010 óta professzor. Fő kutatási területe a kortárs angol regény, emellett műfordítással is foglalkozik. 2016-ban József Attila-díjban részesült. A Kijárat Kiadó gondozásában megjelent hétkötetes Az angol irodalom története sorozat történeti áttekintést nyújt, de foglalkozik az irodalomtudomány legfrissebb kérdéseivel is.
„A kötet egyszerre szól az angol irodalomban járatosakhoz és járatlanokhoz, izgalmas és mély értelmezéseivel mutatva meg, mennyivel több a koncepciózus irodalomtörténet szócikkek összességénél” – írta méltatásában Szilágyi Zsófia.
Reményi József Tamás és Darvasi Ferenc Mindig volt egy szigetem című kötete kap idén Artisjus-díjat esszé kategóriában. A posztumusz díjazott Reményi József Tamás (1949-2023) József Attila-díjas kritikus, szerkesztő 1975-től a Kritika munkatársa, majd a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, megbízott főszerkesztője volt. 1984-től a Filmvilág olvasószerkesztőjeként, közben a Magyar Napló főszerkesztőjeként dolgozott. Vezette a Palatinus Könyvkiadó irodalmi részlegét és a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségét. Kortárs magyar írók több száz kötetét és folyóirat-publikációját gondozta. Kritikáiból két kisebb gyűjteményt jelentetett meg; Tarján Tamással közösen hétkötetnyi irodalmi paródiát jegyez.
Darvasi Ferenc szerkesztő, kritikus 1978-ban született. Az ELTE magyar szakán végzett, pályáját könyvtárosként és folyóirat-szerkesztőként kezdte, könyvkiadói szerkesztőként folytatta. A Bárka, a Magvető, a Noran Libro, majd a Helikon kiadó munkatársa; kritika-, novella- és beszélgetéskötetei jelentek meg, sajtó alá rendezte Mándy Iván válogatott levelezését.
„A Mindig volt egy szigetem cím fejezi ki leginkább Reményi József Tamás kulturális otthontalanságérzetének elemi otthonosságigényét. A szerkesztő Darvasi Ferenc által készített életinterjúkötet otthonosságot jelentő sziget lesz mindenkinek, aki olvassa” – írja laudációjában Bazsányi Sándor.
Az Artisjus-díjat alapítása óta eddig 89 költő és író vehette át.
(MTI)
