Új kültéri kiállítás nyílt
a Magyar Írószövetség székházánál
Az 1956-os és az Arany János-kiállítás után újabb kültéri tárlat nyílt a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza körül (1062 Budapest, Bajza u. 18.). Ezúttal az idén februárban első ízben megrendezésre került Magyar Széppróza Napja emlékezetes pillanatiból nyújtanak ízelítőt az alkotók írásban és képekben. A kiállítás megtekinthető 2019 áprilisáig.
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére és irányításával – és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával – 2018-ban első ízben került megrendezésre Kárpát-medence szerte a Magyar Széppróza Napja Jókai Mór február 18-i születésnapjához kapcsolódóan. 63 irodalmi-kulturális szervezet és könyvtár szervezésében több mint százötven rendezvény (könyvbemutató, író–olvasó találkozó, rendhagyó irodalomóra, ünnepi megemlékezés, irodalmi séta, talk-show, gála) zajlott február 12-től február 23-ig határon innen és túl 81 településen (nagyvárosokban és falvakban egyaránt) 152 kortárs prózaíró és irodalomtörténész, valamint közel százharminc közreműködő (színművész, zenész, tanár, könyvtáros, író) szereplésével. A kiállításról készült videó megtekinthető az alábbi linkre kattintva https://www.youtube.com/watch?v=AYkrKRX4QmA
Előzmények: Mindannyian tanúi vagyunk annak, hogy a szintén a Magyar Írószövetség kezdeményezésére első alkalommal 1964. április 11-én megünnepelt Magyar Költészet Napja az évtizedek során milyen jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez, a költészet társadalmi megbecsüléséhez. A Magyar Írószövetség indítványozta annak idején a Magyar Dráma Napját is, amelyet 1984 óta ünnepelünk szeptember 21-én, Az ember tragédiája ősbemutatójának évfordulóján. Bízunk abban, hogy ez a szép jövő előtt álló irodalmi ünnep jelentősen hozzájárul majd a magyar prózairodalom eredményeinek és a kortárs prózaírók munkásságának jobb megismeréséhez és megbecsüléséhez. Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a széppróza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Művei itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyvei szinte máig példátlanul nagy számban kerülnek kiadásra és fogynak el.
