Shah Gabriella
A kereszten
Földi Péter alkotása a Kisboldogasszony templomban
Földi Péter Prima Primissima- és Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett festőművész, a pár éve teljes felújításon átesett Salgótarjáni Kisboldogasszony Főplébánia-templomnak ajándékozta A kereszten című alkotását. Földi Péternek ez az első köztéri alkotása, de a szakralitás mint téma már az utóbbi évtizedben megjelent festményein.
Az Árpád-kori alapokon álló barokk templom főoltárát Bátki József, a Szent József-oltárt Bóna Kovács Károly készítette. Mindketten salgótarjáni alkotók voltak. A 2019-ben kezdődött templomfelújítás során fogalmazódott meg Varga András esperes plébánosban, hogy a múlt századi freskók és oltárképek mellett érdemes lenne egy jelenkori művész által készített alkotással díszíteni a templom belső terét. Földi Pétert kérte fel arra a feladatra, hogy a déli oldalkápolnába készítsen egy oltárképet. A művész két éven át dolgozott a festményen, míg 2022-ben helyére került az alkotás, amit Marton Zsolt váci megyéspüspök áldott meg.
A monumentális alkotáson Krisztust látjuk a kereszten. A ragyogó fehér háttérből Jézus Krisztus erőteljes kontúrja tűnik elő, fején töviskorona. A kép éppen azt a jelenetet ábrázolja, amikor a Longinus nevű római katona oldalba szúrja őt, a szívig hatoló döféssel bizonyosodva meg a halál beálltáról. A kivégzés helyszíne a Golgota-hegy (arám ‘koponyák hegye’), Kálvária (a latin calva: ‘koponya’ szóból), nevét a koponyára hasonlító formájáról kapta. Már a korai idők óta ezen a helyen és környékén végezték ki és temették el az elítélt bűnözőket. A legenda szerint Ádámot azon a helyen temették el a Golgotán, ahová később Jézus keresztfáját is felállították. Ádám halála előtt elküldte fiát, Széthet a Paradicsomba, hogy számára a könyörület olaját megszerezze. Széth el is jutott az Édenkertbe, de mire hazatért, atyja meghalt. A magot elültette atyja sírján, ebből egy fa nőtt, melyből később Krisztus keresztjét ácsolták. Krisztus kiömlő vére jelenti a megváltást, mert ahogy Ádám bűnbeesése minden emberre kárhozatot hozott, úgy Jézus által mindenki kegyelemben részesül. Így a feszület alatti koponya, a krisztusi bűnbocsánatra utal. Ezek alapján már a 9–10. századtól egyes művészek a kereszt tövében tudatosan Ádám koponyáját ábrázolták. Pál apostol így ír a korintusiakhoz az I. levelében: „Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel.”[1]
A kereszten című képrészleteaz alkotói folyamat során
Általában a keresztrefeszítés ábrázolásokon a kereszt szomszédságában Mária, a Mater Dolorosa, János apostol és Mária Magdolna, a hű kísérő foglal helyet. Földi Péter ábrázolásán is elmaradhatatlanok. Alakjuk ugyan egyértelműen nem azonosítható, fájdalmuk azonban szemmel látható. Érdekessége a képnek, hogy testiségükben nem jelennek meg, a kereszt mögül csupán a fejük látszódik, tehát a szellemiséget közvetítik.
A képen hangsúlyosan jelenik meg a Krisztusra mint az egyetemes kereszténységre támadó katona alakja, aki pusztító jelleggel van jelen. Az alkotó nagyon fontosnak tartotta a ló szerepének hangsúlyozását. A ló hordozza ugyanis a gonoszt, de tekintetében benne van a tehetetlenség: „mit csináljak, ez a dolgom”. S ez a mindennapokra is igaz, néha az a feladatunk, hogy kénytelenek vagyunk gonoszokat hordozni a hátunkon, őket segítenünk. Krisztus jóságosan néz le a keresztfáról, szembesül a brutalitással, ugyanakkor mégis megértő és megbocsátó tekintettel, áldó kézmozdulattal fordul az ellene támadó felé. Krisztus arcán érezzük a mindenkori jelenvalóságot, a megértő és együttérző szeretetet. A művész így nyilatkozott alkotásáról: „Ez a Krisztus, akit én megfestettem, az a Krisztus, aki ma is itt van velünk, itt van a világban, az élő, jelen való szentség, amelyik a világ rendjét a kereszttel felmutatja, de lenéz ránk. Azt akarta láthatóvá tenni, hogy nem hagyja magát elpusztítani, egyik keze áldó, másik útmutató. Tekintetével sikerül szemkontaktus tartani. Úgy találkozik az ember a megértő, segítő szeretettel, hogy az olyan éteri, kozmikus, hogy mindenfajta esendőségemmel együtt szerethető tudok lenni az ő tekintetében.”
Földi Péter a munka elején a vásznat sötétlilára alapozta, erre rajzolta fel az alakok kontúrjait. A sötét háttér fokozatosan világosodott: először Krisztus teste, majd a háttér is. Az alkotáson a színeknek is jelentőségük van. A lila, ami ugyan a végső változaton már nem látható – a színszimbolika alapján a szeretet igazságát és az igazság szeretetét, a bűnbánatot jelenti. Ugyanakkor egyensúlyt a föld és ég között. Az alkotói folyamat során a sötétlilából vakító hófehér alakult, a szomorúságot, a fájdalmat felülírja a tökéletesség, a fény. A fehér szín kapcsolatban áll a halállal, de az örökkévalóság színe is. A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, az Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe. A fehér annak a békének és jóakaratnak a kifejezője, amit fentebb már érintettünk Krisztus tekintetének és kézmozdulatának elemzésénél.
Érdemes megfigyelni a Krisztus testén használt színeket is. A barna szín még a földi léthez köti a Megváltót, ugyanakkor már a szürke a test halálát és s lélek halhatatlanságát fejezi ki. A fehér szín megjelenése itt is, csakúgy mint fentebb, a háttér esetében, a feltámadás és az örökkévalóság megtestesítője. Krisztus kezén a sárga az isteni szeretet jelképe. Egyik kezével áldást oszt, másikkal utat mutat az isteni felé. A Krisztus lábán megjelenő vörös szín nem csak a szeg okozta sebeket és vért jelölheti, hanem utalhat arra is, hogy a régi korokban piros színt használtak, ha az ártó démonoktól akarták megvédelmezni magukat. Ez annál is inkább jelentős most, hiszen Krisztus lába van legközelebb a földhöz.
A katona testét szinte csak a barna árnyalataival festette meg a művész, ezzel is utalva arra, hogy ő az ösztönszféra kifejezője. Negatív jelentésében a durvaság és a modortalanság, a szenny színe is. Viszont, ha alaposabban megfigyeljük a katona kezét, láthatjuk, hogy némi sárga szín itt is megjelenik, azaz elérte őt az isteni szeretet. Nem véletlen, hogy az apokrif Nikodémus evangéliuma szerint Longinus a légióból leszerelve az apostolokhoz csatlakozott és hirdette, hogy Jézus valóban Isten fia volt.
A kép üzenete szempontjából nagyon fontos jelenet Krisztus vérének lecsöppenése, hiszen ha Krisztus vére ráesik a kereszt tövében lévő koponyára, akkor valószínűleg elérkezik a feltámadás. Földi Péter alkotásán még egy cseppnek van jelentősége, mégpedig egy könnycseppnek. Mária szeméből könnycsepp hullik. Mária könnye, az életnek, a vegetációnak a hordozója, vagyis a földi létezésé. Létezik egy virág, ami úgy néz ki, mint a porcelán. Viaszvirágnak is nevezik a Mária könnye virágot, amit a művész a kereszt tövében ábrázolt.
Földi Péter művészetében nem egyedülálló a keresztre feszítés ábrázolás, hiszen 2002-ben is készített egy nagyhatású alkotást Én Istenem címmel. Itt is vakítóan fehér háttérből emelkednek ki a megfeszített Krisztus határozott kontúrjai. A kereszt lábánál, csakúgy, mint a fentebb bemutatott képnél, a szokásos Földi-jelkép, egy kacsaszerű lény álldogál. Ez a Fiastyúk, népi nevén Csibéstyúk. A szimbolikában a kacsához olyan fogalmak tartoznak, mint anyai, védelmező, kényeztető, teremtéssegítő. Tehát a kacsaszerű lény Máriát, Jézus anyját helyettesíti. A világ legkülönbözőbb népeinek mítoszaiban a kacsa a Felső világ Urának segítője a teremtésnél, mert az Ősvízbe merülve ő hozza fel a Földet. A hantik a Tejutat kacsaútnak is nevezik, az Égisten fiait pedig kacsafiaknak. Tehát Krisztus halála egyben Földi Péter képén is a feltámadás, azaz az újjászületés jelképe.
De mi teszi még kiemelkedővé ezt a festményt? Krisztus kezének ábrázolása. Saját hüvelykujjával nyomja a szögeket saját tenyerébe. Egyértelművé teszi ezzel a mozdulattal az önként vállalt szenvedést mindannyiunkért. Az áldozatvállalás iszonyatos fájdalommal jár. De, ha az áldozathozatalnak értelme van, akkor vissza kell tolni azt a szöget. Az áldozatvállalás és a megbocsátás révén közelebb kerülünk az emberekhez, saját magunkhoz és ezáltal Isten országához.
Földi Péter keresztre feszített Krisztus-ábrázolásai súlyos, ugyanakkor csodálatos mondanivalókat hordoznak. Áldozatot kell hoznunk, de meg is kell tudni bocsátani, mert az begyógyítja a lelki sebeket és közelebb visz minket egymáshoz, ezáltal pedig Istenhez. Két éve helyezték el Földi Péter festményét a salgótarjáni főplébánia templomban, s azóta is szinte mindig találkozunk a kép előtt imádkozókkal. Vannak, akiket imára hív, vannak, akiket alkotásra késztet, s vannak, akik megnyugvást találnak itt. Az idő is azt mutatja, kiváló döntése volt Varga András esperes plébánosnak, amikor Földi Pétert kérte fel az oldalkápolna oltárképének elkészítésére.
