Képzőművészet

 

enteriorkep.jpg

 

Gyarmati Gabriella

 

Mint-A-Forma

Bányai Inez és Csuba Anita öltözéktervező iparművészek kiállítása és divatbemutatója elé[1]

 

Öltözködés és élet: a sok évezredes történet a mai napig alig változott, csupán a forma és funkció aránya mutat differenciált képet. Lássunk egy 1887-ben megfogalmazott panaszt: „A ruházat alapján ítélik meg manapság az embert. Aki olyan szerencsétlen, hogy tisztességesen nem ruházkodhatik, azzal jobbmódú ember szóba sem áll, úri házba be nem bocsátják, és ha valamely dolga akad a közhivatalban, nem nézik, hogy kicsoda, hanem tetőtől talpig végignézik, s ha silányan van öltözve, akkor csak félvállról beszélnek vele” – írja a Szabóipari Közlöny.[2]

Az öltözködés emberemlékezet óta a társadalmi hovatartozás mutatója, bár egyetemi esztétika tanárom úgy vélte, hogy a hölgyek ruházatának minőségét és értékét manapság csak a nőtársak tudják igazán precízen elhelyezni az értékskálán. A társadalmi státus és az életvitel kapcsolata a viselettel természetesen ma is fennáll, de a kettő viszonya nem egyértelmű, hisz talán mi magunk is azon vagyunk, hogy valamivel kedvezőbb képet mutassuk magunkról, helyzetünkről, lehetőségeinkről, mint ami valójában megadatott. A lényeg egykor és ma is: MIT, MIBŐL (azaz milyen alapanyagból) és HOGYAN. Az ördög pedig, ahogyan mondani szoktuk, a részletekben van: azaz a szabás, az anyagminőség és a díszítés különbségében rejlik.

 

A viseletet egykor és öltözékünket ma is több tényező határozza meg. Lássuk, melyek ezek!

  • a lehetőségek
  • a szokások
  • az előírások
  • az ajánlások
  • a tiltások
  • a korízlés
  • és a személyiség, azaz elsősorban hogy kitűnni vagy másokhoz hasonlítani szeretnénk-e

 

A kiállítás és az azt kísérő divatbemutató helyszíne, az Andrássy-kastély fénykorában a híresen szép, tulajdonképpen az 1860-as esztendők legszebb asszonyának tartott Kendeffy Katinka és férje, a mindig választékos és elegáns megjelenésű gróf Andrássy Gyula otthona volt, akit a hatvanas évek első számú férfi mintaképeként valamint az asszonyi szívek megdobogtatójaként ismertek. A népszerű arisztokrata pár azonban koruk friss divatáramlatait nem csupán ruhatáruk összeállításában, de az építészeti stílusválasztásban is követték.

 

Mindeddig viselőjük szemszögéből közelítettünk a ruházathoz. Most nézzük a másik oldalról! Két öltözéktervező iparművész, Bányai Inez és Csuba Anita mutat nekünk alternatívákat, a jelenidejűséget igazoló szemléletet és stílust képviselve. Bár a stílusuk heterogén, pályájuk alakulásában jónéhány kapcsolódási pontot fedezhetünk fel.

Először is, mindketten Békéscsabán születtek, abban a dél-kelet-magyarországi városban, amelynek múzeuma huszonhárom éve dolgozik együtt a Dél-Zempléni Múzeum és Kulturális Központtal. Mindketten igen korán megtalálták az őket érdeklő témák, a helyi Ruhaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző női ruha készítő szakán tanultak, majd öltözéktervező diplomát szereztek az iparművészeti képzést folytató Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Tanulmányaik egy-egy évét Inez és Anita is a világ egyik legjobb divatiskolájában, a London College of Fashion képzésén töltötte Erasmus ösztöndíjjal. Mindketten visszatértek Békéscsabára és művésztanári állást vállaltak. Jelenleg a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Művészeti Szakgimnázium textil szakának pedagógusai. Rendszeresen részt vesznek öltözék kiállításokon és divatbemutatókon. Közös tárlatokat is szerveznek. Mindketten a – többségében helyi művészek tömörítésére hivatott – Békéstáji Művészeti Társaság tagjai. És barátok…

Bár munkájuk jól láthatóan tükrözi az orientációbeli különbséget, a gondolatgazdagság mindkettőjük tevékenységének alapvető jellemzője; ahogyan Csuba Anitával kapcsolatban egykor fogalmazták: „Gondolat átírása öltözékre”.[3]

 

Csuba_Anita.jpg

 

Tervezőink szerencsések, mert megengedhetik maguknak, hogy ne kapkodjanak. Egy-egy darab megszületése, a felvetett téma kiérlelésének folyamata akár több éves programmá is növekedhet; mindketten továbbgondolták például jól sikerült diplomamunkájukat is.

Inez néhány évvel ezelőtt úgy vélekedett, hogy munkájával akkoriban a művészet és a funkcionalitás kapcsolatában rejlő lehetőségeket járta körül. Olyan jellemzőkkel írta le működését, mint a minimalizmus, a többcélú felhasználhatóság és a játékosság. A kiállításban szereplő Variálható öltözék kollekció geometrikus formákból címet viselő összeállítás valóban funkcionális. E praktikus darabok azonban jócskán eltérnek a divatbemutatóra előkészített kollekciótól. Mert amíg a korábbiakban a felhasználhatóságot húzhattuk alá, most a játékosság kerül előtérbe. A játékosság és valamiféle fennköltség, valami olyasmi, amitől egy nő olyannak érzi magát, amilyenné titkon válni szeretne.

 

B__nyai_Inez.jpg 

 

Csuba Anita diplomamunkájában a magyar népviseleteknek a XXI. századi divatra gyakorolt hatását igyekszik körüljárni és példák útján meghatározni. Vállalkozása a Trendi menyecskék címet viseli. Trendi, de milyen értelemben is? Divatos vagy menő vagy felkapott vagy közkedvelt?

A magyar népviseletek tanulmányozása nyomán, népi szabás és díszítések alkalmazásával felépített diplomakollekció tematikája ma is meghatározza tevékenységét, ahogyan azt a divatbemutató is igazolja. A kiállításban szereplő négy ruha, a Szürke melankólia című összeállítás azonban a ruha és a test viszonyát, a személyiség és az éppen divatos testideál, a női test mint kifejező eszköz jelentésváltozását vizsgálja. Olyan megoldásokkal operálva hoz létre valóban XXI. századi megoldásokat, amelyeket már dédanyáink is ismertek és gyakorlottan alkalmaztak: a piézést, a húzást és többek között a ráncolást.

Ahogyan a divatbemutató ruháinak alapanyagát közelről nézem, az Inez által sávokra tépett majd összevarrt, új felületet adó anyagokat, eszembe jutnak azok a finom, nagyon női assamblage-ok, amelyeket az alkotó készít. Kisméretű elemekből, talált tárgyakból állít össze kitalált tárgyakat, cizellált női történeteket, érzékeny lélekkel fogalmazott széphistóriákat – selyemszalaggal átkötve…

Bányai Inez és Csuba Anita egy enigmatikus világot tár elénk. A rejtvényszerű közlést azonban egy mindannyiunk által beszélt nyelven fogalmazzák meg, az öltözékek nyelvén. Valami azonban mégis más, mint a hétköznapokon. Hogy miben rejlik ez a másság? A célokban, a szándékban és az eszközben. A lényegben…



[1] Dél-Zempléni Múzeum és Kulturális Központ, Trebisov/Tőketerebes, Szlovákia, 2018. december 7. – 2019. március 20.

[2] Idézi F. Dózsa Katalin: A társadalom rétegződése. In: http://fdk.hu/tanulmanyok/letunt-idok-eltunt-divatok/iv-akikre-a-divat-hat/ [Legutóbbi lehívás: 2018. december 4.]

[3] Név nélkül: Csuba Anita – Gondolat átírása öltözékre. In: https://www.fashionfave.com/csuba-anita-gondolat-atirasa-oltozekre [Legutóbbi lehívás: 2018. december 1.]


Főoldal

2019. január 04.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Temesi Ferenc BékéscsabánSzálinger Balázs képviseli Magyarországot a költészet világnapján RómábanIrodalmi díjak a nemzeti ünnep alkalmábólJön a XIII. Deszka Fesztivál
Ütőér
Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái
Versek
Pál Dániel Levente bájolóiMogyorósi László versei Zuglischer Manó szerelmesFellinger Károly versei
Prózák
Géczi János: Utalólapok Jassó Judit: OmlásNagy-Laczkó Balázs: A mocsárbanKiss Judit Ágnes: Feketemagyar
Kritikák
Fülszöveg, két szólamra„Én a verstől menekülök” – avagy miért nem sikerülhet ez mégsemAz érthetőség határán - Dezső Kata kötetérőlA balladák vége - Muszka Sándor: Szégyen
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA