Képzőművészet

 

 hommage_gedeon_05.jpg
Gyarmati Gabriella megnyitja a kiállítást (Fotó: Kiss Zoltán)

 

Gyarmati Gabriella

 

Hommage à Gedeon József

 

Gyulai Várszínház Kamaragalériája, Gyula, 2017. november 23.

 

A Gyulai Várszínház kamarakiállítása tiszteletadás az igazgató előtt, aki oly sok változást hozott a színház életében. Három képzőművész búcsúja Gedeon Józseftől, akiket bevont színháza munkájába. Bár képzőművészeti munkásságuk keltette fel érdeklődését, alkalmazott grafikai feladatokkal, plakáttervek, meghívók, műsorfüzetek elkészítésével bízta meg őket. Az Aradon élő Onisim Colta Oroján Istvánnal és Nyisztor Jánossal együtt mutat be egy festményeket és képgrafikákat magában foglaló kollekciót, kiegészítve a színháznak készült műveikből rendezett alkalmi válogatással.

Nem mellékes momentum, hogy a Gedeon József elképzelése nyomán létrejött Kamaragaléria 1999-ben Oroján István önálló kiállításával kezdte meg működését. Most, az előző igazgatói korszakot lezáró, egyben az új időszakot nyitó kiállítás egyik résztvevője szintén Oroján. A Kamaragaléria elindítása egyébként egy olyan egyértelműen visszakereshető pillanat, amely dimenzióváltást eredményezett Gyula város művészeti életének történetében. Tudjuk, hogy Gedeon József működése, a számtalan akadályba ütköző színházcsinálás és az azt kiegészítő, az elejétől igen komolyan vett kiállítás-szervezés mindenképpen tiszteletet érdemel. De lássuk be, szeretjük az effajta históriákat: a pátosszal teli szélmalomharcot, a történeteket, amelyek a nemes ügyekért áldozatot hozni tudókról szólnak, az embereket, akik hivatásukhoz erkölcsi kötelességként viszonyulnak. Többségünk helyett ők vívják meg a nagy csatákat, mint a torreádor, aki a nevünkben is megküzd az élet porondján a nagy ellenféllel. Így ha érték után vágyunk, Gedeon József példáján vagy más, az övéhez hasonló, egyénien eredeti mintán érdemes elgondolkodnunk.

            A Gedeon József akarata, értékrendje, személyisége, törekvése előtt tisztelgő kiállítás három, teljességgel különböző és a kiállítótérben el is különülő műegységből épül fel. Olyan alkotók találkozásáról beszélhetünk, akiket az általuk képviselt kvalitás hoz közös nevezőre; gondolkodásmódjuk, képi világuk más és más vizuális univerzumban fogant. Más forrásból inspirálódnak, eltérő elvárásokkal és máshonnan indulnak, mentális ízlelésük, amivel a világot kóstolják, jócskán különböző alappal és háttérrel bír, valamint látjuk, más és más eszközhöz nyúlva fogalmaznak.

            A kortárs román képzőművészet kiemelkedő és közismert alkotójának számító, Gyulán többször bemutatkozó Onisim Colta díszlettervező, festő, szobrász és grafikus jelenleg látható munkáin a fikció tapinthatóan valósághű ábrázolásával operál, amely valójában a valóságot hivatott számunkra magyarázni. Minduntalan egyértelmű utalásokat tesz a láthatóra, a reálisra vonatkozóan hétköznapi életünk eszközeinek, környezetünk tárgyainak segítségével. A valóságoshoz valóságon túli elemeket rendel, ezáltal hozva létre egy sajátos, az övét mástól látványosan megkülönböztető világot. A Szódaráló, a Szómérő szerkezet vagy A teremtés könyvéből című műpár erős gondolatébresztő és -közlő jelleggel bír, mondanivalója, ha nem is egyértelmű, de mindenképpen sokak megszólítására képes.

Akvarell kompozíciói mellett a művész a tárlaton bemutatja a VIII. és a X. Shakespeare Fesztiválhoz készített plakátjait is.

A Máramaros megyei Felsőbányán született Onisim Colta műveit Békés megyében a gyulai Erkel Ferenc Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a Gyulavári Almásy-kastély gyűjteményei őrzik.

A kiállítás alapötletével szolgáló Oroján István műveit jellemző geometrikus absztrakt beszédmód a nála megszokottnál is erőteljesebben ölt lírai jelleget. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a most bemutatott Oroján-művek mindegyike a jelenlegi kiállításra készült, mind a művészt 1978 óta ismerő és kedvelő Gedeon József emlékére született. Nonfiguratív voltából fakadóan elsősorban a képzelőerőnek, a szabad gondolati és érzelmi reakciónak enged teret. Műveinek elemzése során a befogadó szubjektuma és erudíciója egyenlő félként kerül előtérbe, a műalkotás befogadása tulajdonképpen egy kötetlenül bejárható játéktérré válik. Olyasmit látunk, amit talán eddig nem, vagy általános értelemben nem tartozik hozzá a mindennapjainkhoz. Ebből kiindulva a képzelőerő konstruktív vagy produktív oldalát kell mozgósítanunk, amelyben racionalitás és empátia fej fej mellett halad majd. Előbbi azért érdekes, mert a feszes, fegyelmezett, szabályos forma a legszabadabb értelmezést és tartalmat előlegezi meg.

Oroján István festményeinek sorát a Gyulai Várszínház Márai Sándor A pisztoly című művét feldolgozó előadásának plakátja zárja.

A kiállítás harmadik egységében Nyisztor János /NEStor Pharma_grid című, 2013-ban készült, tizennyolc elemből álló grafikai sorozatából láthatunk egy válogatást. Ebben a műcsoportban az alkotó számára a kiindulás alapját egy épület biztosította, egy funkcióját vesztett békéscsabai gyógyszertár homlokzata. Ennek a közismert, városképi jelentőségű épületnek a felhasználásával alakítja ki Nyisztor az épület belső tereit és berendezését is, az adott funkciót megőrizve, azt rendelve a látványhoz. Belépünk az épületbe, ahol egészen más módon, más működési szisztémát tükrözve látjuk a gyógyszertárat, az arra utaló berendezést. A sorozat egyik elemén például a jól ismert patikai szekrény néhány fiókját kihúzza, amelyen dús növény- és sziromzuhatag ömlik elénk, hogy hatóanyagának felhasználásával készítsenek belőle orvosságot, a gyógyszerkészítés korának hajnalát idézve elénk.

Szathmári Sándor Kazohinia című regényének felhasználásával készült előadás – a műcsoport mellett bemutatott – plakátjához ez a sorozat szolgált alapul.

És, hogy a három alkotó műveit bemutató kiállítás tetszene-e Gedeon Józsefnek? Remélem…

 


Főoldal

2017. december 05.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Marno János verseiCsontos János verseiZalán Tibor verseiCsider István Zoltán slamjei
Prózák
Kiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűen
Kritikák
Nyilvánvaló - Szakács István Péter novelláiról „Szemétdomb az egész világ”Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bál
Esszék, tanulmányok
A dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modell
Drámák
Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: Rendezés
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA