„Minek nekem már a tér – / csak a jövő idő hibádzik / négyszög szobám peremén, / ahol szemem a múltban ázik.” Kiss Benedek Bárka-indító versei.

„olyan puha volt, / mint gond / az ágyban, / akár ajkak / ajkakra zártan, / hideg, mint a / decemberi zápor / a meleg lázban” - Karkó Ádám versei. 

„Dönthetsz mégis. / Hogy megkísérled-e. Ikarosz lezuhant. / De szállt előtte.” Kiss Judit Ágnes verse a Bárkából. 

„Kapaszkodik… Mibe? A futó percekbe… / Mintha a múlt jelen, a jövő múlt lenne.” Bertók László versei a Bárkából. 

„önmagába tárt ablak lettem / a szürkülő délutánban / gerincig kihajtott könyv / teljesre nyitott száj” - Dávid Péter versei a Bárkából. 

„Bár nála kevesebb, / a boldogság megelégszik a képzelettel, / nem csúszik be az ágy mögé, / dúdol, nem énekel, / az ébredést az álom tövében várja.” Bánkövi Dorottya verseia Bárkából. 

„és hirtelen összeáll a rend: / a nincsből cserje sarjad, / a kincsből semmi nem marad, / a lesz visszanéz, mielőtt elszalad.” - Filip Tamás versei. 

„Hajcsat, kösöntyű. Két évszázad, / és vagyont ér liciten, rablók kezén. / Keresztet írnak mélyzöld cipruságak, / kriptát röntgenez a gázlámpafény.” Both Balázs versei a Bárkából. 

„a negyedik most van: fuldokló tenger / telenyomva zajjal olajjal műanyaggal / az ötödik lesz az állatok vége / hatodik: háború / hetedik: járvány / nyolcadik káosz” - Szabó T. Anna versei a...

„Hátbalőtt ember emlékműve vagyok én is, / Ez pedig olcsó, élhető kocsma kandallóval” - Szálinger Balázs verse a Bárkából.