Versek
„Ilyen a vár. Várszerű. A többi vár jórészt csalódás. Itt viszont / van bástya, nagy víz, meredek fal. Összetartozik itt minden, / a vár, a zászló, a kacsák, és a mozgásban lévő felhők is.” Poós...
„Mégis itt vagy: a váratlan halál- / híred, a könyökben el nem / múló zsibbadás.” Orcsik Roland verse a Bárka legújabb számából.
„Minden szépség tényleg csak álca / az eredendő vicsorgásra? / Vagy épp fordítva: a szépség az oldás, / hogy fölengedjen az ős vicsorgás?” Falcsik Mari versei a Bárkából.
„belátni abba / a tóba, a múlt sűrű tavába, akár az agy / belsejébe, a legeslegmélyebb mélységbe, / ebbe a nyálkás, irtózatos ürességbe, / és bedobja újra és újra, próbálkozik / az életei között...
„Vagy képzeljünk el egy világ- / méretű szerverleállást, vagy ha / létfontosságú szerveinkből / alakulna hajthatatlan sztrájkbizottság! / Ha én is visszatartanám a... / – Mi olyat tudnék én...
„Hazatalált út, nyitott kapu, / arcodra napfény téved, / surranó árnyékot nézett / Isten, eleresztett Téged.” Szilágyi András versei.
„Én nem hiszek az entrópiában. / Csak közelről káosz minden, és végtelen üresség. / Isten a világot impresszionista stílusban festi.” Mátyus Attila verse.
„visszaszerezni meggondolatlanul / ami egyszer már volt nagyon / a vágy feltüzelt rohamcsapatával / harcias kis gerillák akik otthon vannak / az ösztönök sötét bozótosában” – Fecske Csaba...
„a könyvek titkos társasága / amelynek tagja lettem / kárpótolt mindenért / apám jelezte melyek azok a címek / amelyeket nem szabad levennem a polcról / azért is sorra elolvastam őket / és...
„Az árulás íze: a medence klóros vize. Nézted / a színes kabinajtókat a harminc fokos melegben, és kerested / lányt, aki olyan más volt, olyan városi. Aki visszanézett.” Poós Zoltán: Parkfürdő –...
