Versek

 

 7._Zentai_Ad__l.jpg

 

Zentai Adél

 

Viharlámpa 

 

Fekete autóval, éjjel jövök,
üres hely ásít a parkolóban,
ablakodban lágy keszkenő a fény,
ágyad kikötni képtelen csónak,
arcunkon titkos térképhálózat,
szalad szét az elmúlt évek ránca,
kivert kutya, zölden ugat a hold,
valaki szólít, mondjak nemet a táncra.

Nyikorog a tévében a zene,
fényes, kísérteties dúrban,
gombnyomásra minden elsötétül,
a távolban apró éji fények gyúlnak,
kezed örök iránytű csípőmön,
torkomban rumszalag, szinte éget,
karcsú a pohár nyele, miközben
valaki könnye bennem egyre kövérebb.

Tiszavirág hegység születőben,
roppant kéreglemezek gyürkőznek,
feltör, tündököl, s zuhan az anyag,
a fiatal tűzből hamar gőz lesz,
újból lélegzethez jut a világ,
csillapul az izzó földközép is,
szitakötőszárny paplanba hullok,
valaki csontja eltörik bennem mégis.

Ünnepelt vándormutatványosok,
mindketten tudjuk kezdettől fogva,
mert egyszer vége van, a karnevál
azért oly káprázatos, s otromba,
protokollölelés, elindulok,
visszanézni felesleges lenne,
kezemen hű szárnysegéd, kofferem,
valaki szíve mégis megszakad bennem.

Kövér, pohos monarcha az élet,
élvezi, hogy mindent megadóztat,
hiába hisszük, megtehetünk bármit,
s hogy egy nap nem rúgja be ajtónkat,
tehetetlen, őrült szélkakasok
egy házon, melynek alapja süllyed,
mint az esőt világító lámpa,
valaki könyörög bennem, meneküljek.

 

Életlenek

 

Semmiből tűnik fel a harkály,
önarcképet lyuggat szívedre,
az élet szorongás-keringő,
lehetek a partnered benne? 

Káprázat vagy kámpicsorodás,
puszta szerencse, hogy épp melyik,
zsibongó kaszinó az élet,
de a jackpotból mire telik?

A vasat addig nem feszítem
szét, míg a te kezed van rajta,
penge a perc, s az óra fűrészfog,
túlélhető-e a nyúlcsapda?

Gyötrő együtt, s pokoli külön,
békében elillan az élet?
fekete király, adhatsz mattot, 
visszavágót mégsem kérek.

Mert az életbe menekültünk,
rejtély, ki elől, s innen hová,
pár telet úgyis átvészelünk,
majd fehér szemmel megyünk tovább.

 

Megjelent a Bárka 2022/3-as számában.


Főoldal

2022. június 10.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png