Farkas Arnold Levente
a látszat
nincs többé bosszú és áldott
hála se nincs már, indulsz
újra ahol nincs alkalom
újra elindulsz, vissza se térj
soha többé mert a te házad
a nem ház, bartók béla
nevében az él ige még
magyarul lép, félre a tájban
a kottafüzetben zongora
mellett, persze szabó lőrinc
sose tudta az angol igéket,
templomi csöndben a szent
lehetőség függönye halkan,
csúnya hazugság széptele
níti a nyelvtani törvényt
ádáz hajnal
a kertben a kígyó
nincs neki lába,
kellék illyés néma
kodály is hallgat
a cselló, torzul
a lélek mert megalázzák
van cigarettám, mégse
dohányzom bartók
dolga a zongoraverseny
alszik a szívben
a ritmust illyés
mondja kodálynak,
mindenen ott ül
a látszat lázad
méri alázat, hallgat
a csöndben a néma
a testbe beköltözik
ám a lélek a vándor
az ősi a szűz aki
gyermeke anyja
Megjelent a Bárka 2022/2-es számában.