Versek

 

 13.Ozsv__th_Zsuzsa.jpg

 

Ozsváth Zsuzsa

 

Ima


Talán nem leszel olyan egyedül, mint a kisujjam.
Nem fogsz kijárási tilalom előtt
három perccel tolvajként osonni a kihalt utcákon,
takarodó után öt perccel szökevényként beesni a lakásba.
Nem fogsz rettegni a büntetéstől, egy piszlicsáré kihágástól,
mintha ötéves lennél, rogynál térdre, szétszórt kukoricára.
Füleid készenlétben, a fejmosás másodpercek kérdése.

Te csak szeretni akartál.
Hosszú éjeken át imádkoztál az idő urához, hogy adjon még
pár percet, legyen ideje a szeretésnek, hogy felnőjön,
felkeljen a kukoricáról, levesse az elnyűtt éveket, penésztelepnyi
emlékeket, és hadd legyen az, ami mindig is volt,
ami fizetsége és hivatása mindazoknak,
akik kérik, hagyjon még pár percet.
Talán nem leszel olyan egyedül, mint a kisujj.

 

Száraz


Két hete nem ittál vizet.
Varázsvesszőt szorongatva botorkálsz a térben.
Valaki átsegít a zebrán; sajnál.
Szegény ember. Patakokban folyik szeméből a vér.
Honnan ennyi nedvesség.
Bármennyire szeretnéd, az alkohol nem válik vízzé.

Van napi rutinod, munkád, ízlésed.
Tisztességesen nézel ki. Működik a tested.
Két hete nem ittál vizet. Botorkálsz.
Patakokban folyik szeméből a vér.
Pirosra vált egy lámpa. Állunk.
Egy völgyzáró gáton felhúzzák a zsilipet.

 

Egy némajáték elbeszélése


Ez csak Beckett úrnak sikerülhet.
Ó, ne sírj értem, Samuel.
Megváltoztak a státuszok, látod?
Rögtön bensőségessé vált a kapcsolat.
Úgy látszik, ma beszélgetni fogunk (…)
Egyesek szerint modoros az írásjelek elhagyása.
Beckett úr nem hagyja el őket,
csak szereplői szájából távozik a hangsúly.
Olykor maga a hang is távozik,
csak súly marad.
Megkövült rágó a linóleum padlón.
Kinyúlik a ragacs, felszárad a nyál,
többé nem láthatók a fognyomok,
személytelenné válik, mint a csend.
(Szünet)
Szép nap ez a gondolatok megosztására.
Hát oszd meg és uralkodj.
Ó, ne sírj értem, Samuel.
Visszhangzik a tér a hallgatástól.

 

 

A szerző a mű megírásának idején a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz Zsigmond-ösztöndíjasa volt.

 

Megjelent a Bárka 2022/1-es számában.


Főoldal

2022. április 04.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png