Versek

 

 zalan_478.jpg

 

Zalán Tibor

 

Alkonyi tűnődések

                                                           Feleségemnek

 

Látod-e esteledek már Szokja a csöndet a lélek
Ágverödések a holdnál Hullik az ágrol a fészek
mint a dió le a fáról Hullik a létröl az élet

Látod-e estelek már Oly’ rebegő a világ így
lassul szív s az egyensúly elhagy a botladozáskor
Romlik a fog s idegen lesz szájban az íz ami egykor

Látod-e esteledek már Mért követed elesésem
Térdre rogyott le a herceg itt gurul ősz koronája
Hagyd egyedül elenyészni s nyomtalanul tovatűnik

Látod-e esteledek már Törnek a bűnök-erények
Roppan a csontban a nemlét Vért hagyok ott hova lépek
Perdül a kocka A hídról vízre verődnek a fények

Köd gomolyog Meredek part Látom ahogy valakit vár
háttal az Isten Ezüst Szörny Látod-e esteledik már

 

Megjelent a Bárka 2020/4-es számában, a szerző kézírásában.


Főoldal

2020. szeptember 09.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Molnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcái
Versek
Lövétei Lázár László: FeketemunkaSzilágyi András verseiTompa Gábor versei Jász Attila–Csendes Toll: A bölények kipusztulása
Prózák
Bene Zoltán: Isten, ítéletMárton László: HűKovács Dominik˗Kovács Viktor: Az Öles-Szüdi vonalLégrádi Gergely novellái
Drámák
Téblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszertCsík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA