(A szerző fotóját Gergely Bea készítette.)
Szőcs Géza
Tíz kicsi néger
Külső utazás egy belső utazás körül
1. néger:
Ha volna nyelvem, így beszélnék:
A nyelvem elvesztettem.
2. néger:
(ugyanezt elmutogatja süketnéma jelekkel)
3. néger
Soha nem, sohasem,
most már soha nem lehetek olyan, amilyen vagyok.
4. néger:
Egyszer álnéven indultam egy hasonmás-versenyen, amelyen hasonmásokat
kerestek számomra. De csak a harmadik helyezést értem el.
5. néger
Nézem magam az ő szemével
De amit látok nem bírom elviselni
Lehunyom kedvesem szemét.
6. néger:
Vár az, akivé holnap leszek,
csak az a baj, hogy én irtózom az illetőtől.
7. néger
Éjjel-nappal, mindent tűvé téve keresem a hiányomat. És amikor megtalálom,
olyankor mindig boldogan betöltöm, mint bort a palackba a hordóból.
8. néger:
Én pont így vagyok a szerepekkel. Ott lógnak valahol a jövőben, mint nagykabátok a fogason – írjam-e, hogy a
jövendő szekrényében – és én feltöltö... nem, felöltöm – őket, a szerepeimet, mint valami felöltőket.
9. néger:
Anna lányom mondta két éves korában:
Ha azt akarod, hogy ne érj véget, járd körbe magad.
10. néger:
Egyszer azt olvastam, hogy Kafka, a húga és Csontváry megkérdeztek egy kisfiút a Keleti pályaudvaron,
hogy van-e Isten.
Amire a fiúcska azt válaszolta, hogy Isten nem ember, hogy legyen vagy ne legyen.
Tíz kicsi néger, együtt, miközben eltűnnek, önmagukat keresve:
- - - - - - - - u u - - - - u
Újabb strófák a Hat-százhathoz
Szabadka
Elutazom Szabadkára,
nem kerülhet nagyon sokba,
tizenhárom fabatkába.
Velem I.
Megírtam a levelembe:
gyere velem le
Velembe.
A szerelem velem sötét,
a szerelem sötét velem.
Tevel, Orsova
Veled voltam Tevelen,
Veled én és te velem.
S közben Orsolyám
ott várt Orsován!
Velem II.
Gyere velem Velembe,
veled én és velem te.
Kiszólok a kemencéből:
Miket hoztál Velencéből?
Veronai autópálya
S jött a magyar sofőr
alvás-zavarával,
lötyögősre lazult
alváz-csavarával
Megjelent a Bárka 2019/6-os számában.
